A várakozásoknak megfelelően emelt az EKB

Indoklásában az Európai Központi Bank hangsúlyozta, hogy az infláció csökken, de a prognózis szerint még sokáig túl magasan marad.

Magyar Nemzet
2023. 06. 15. 17:34
Frankfurt, 2022. december 15. EU-zászlók az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székházánál a bank Kormányzótanácsának kamatdöntõ ülése napján, 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi elõrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált idõszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist. MTI/EPA/Andre Pain Fotó: Andre Pain
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot. A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába négy százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,25 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,5 százalékra emelkedik 2023. június 21-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, májusi kamatdöntő ülésén az EKB 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció csökken, de a prognózis szerint még sokáig túl magasan marad. A kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció visszatérését a középtávú kétszázalékos céljához – áll az EKB közleményében.

A közlemény szerint a júniusi makrogazdasági prognózis alapján a szakértők arra számítanak, hogy a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben három százalék, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz.

A szakértők az energia- és élelmiszerárak nélkül számított inflációs prognózist különösen az idei és a jövő évre felfelé módosították, aminek hátterében a múltbeli felfelé irányuló meglepetések és a teherbíró munkaerőpiac kapcsán a dezinflációs folyamat sebességét érintő hatások állnak. Most arra számítanak, hogy a maginfláció 2023-ban eléri az 5,1 százalékot, mielőtt 2024-ben 3,0 százalékra, 2025-ben pedig 2,3 százalékra esik. A szakértők kismértékben lefelé módosították az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Jelenleg 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben 1,5 százalékos, 2025-ben pedig 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

A nyolcadik egymást követő kamatemelés 22 éves csúcsra, négy százalékra állította be az EKB fő refinanszírozási kamatát, és kiderült: júliusban újabb szigorítás várható – írja a Vg.hu.

A bejelentés kicsit segített a forintnak, ami a szerdai Fed-döntés után gyors gyengülésnek indult. Csütörtökön a forint visszafordult a 377 közelében elért mélypontról az euróval szemben, és 376-on túlra erősödött, majd a kereskedés utolsó órájában 374-en is túlra. Ez még mindig jelentősen gyengébb, mint a hét eleji szintjei, de a nap és a munkahét hátralévő óráiban még további elmozdulásokat okozhat a Fed és az EKB kommentárjainak értékelési folyamata – vázolja a Vg.hu cikke. 

Borítókép: Az EKB  frankfurti székháza (Fotó: MTI/EPA/Andre Pain)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.