Újabb megerősítés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az év végére egy számjegyű infláicóval számolhatunk. Ezúttal az Oeconomus Gazdaságkutató elemzői közölték: várakozásaik szerint a hazai inflációs ráta az év végéig tíz százalék alá csökkenhet.
A magyarországi infláció 2023 elején érte el csúcsát, ezt követően az idei első fél évben lassabb ütemben csökkent, majd a második fél évtől már dinamikusan mérséklődhet a pénzromlás mértéke – derül ki a gazdaságkutató előrejelzéséből.
A bázishatásokat és egyedi tényezőket is figyelembe véve az Oeconomus elemzői felvázolták az infláció lehetséges lefutási modelljeit. Emlékeztettek arra, hogy 2022-ben az infláció folyamatosan újabb és újabb rekordokat döntött Magyarországon, tavaly decemberre 24,5 százalékig gyorsult. Ebben fontos szerepet játszott a benzinárstop kivezetése. Ezzel együtt 2022-ben éves átlagban 14,5 százalék lett az áremelkedési ütem idehaza, míg 2021-ben csak 5,1 százalékos volt az éves infláció.
A februári adatok alapján a magyar infláció 2023 januárjában 25,7 százalékon tetőzött (év/év alapon mérve), és februárban, majd márciusban már minimális lassulást mutatott az áremelkedés üteme.
Ezt követően várakozásaik szerint az első fél évben kismértékű, a második fél évtől pedig már nagyobb ütemű lassulást mutathat a hazai infláció – részletezték.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022. évi előrejelzése szerint globális hatásra – például a nyersanyagárak változása következtében –, illetve a belső kereslet, elsősorban a hazai fogyasztás korrekciója miatt lassul 2023 első felében a magyarországi infláció. Ezt követően az év közepétől az úgynevezett bázishatások is hozzájárulnak a pénzromlási ütem mérséklődéséhez. 2023 végére a magyar jegybank is már egy számjegyű inflációt vár. Az Oeconomus szakértőinek véleménye alapján a három lehetséges inflációs lefutási pálya közül kettő esetében 2023 év végére már egy számjegyű lesz a hazai pénzromlás. Ez a várható pozitív tendencia elősegítheti a hazai reálbérek és a lakossági fogyasztás korrekcióját is.
Éves átlagban – az első félévben várt magas inflációs adatok miatt – 15–19,5 százalék között lehet a jegybank szerint a pénzromlás üteme 2023-ban. Mindez kihat a magyar lakosság reálkeresetére is, a jegybank várakozása szerint 2023-ban 11,3–12,2 százalék között nőnek a bruttó átlagkeresetek Magyarországon annak ellenére, hogy a minimálbér 2023 elején 16 százalékkal, míg a garantált bérminimum 14 százalékkal jelentősen emelkedett. Ez bizonyos mértékben átgyűrűzik a felsőbb bérkategóriákba is, bár várhatóan ezzel sem éri el az idei bérnövekedés a pénzromlás ütemét.
Az inflációt a „szegények adójának” is hívják, a szerényebb jövedelmű társadalmi csoportokban okozhat jelentősebb gondot az árak drasztikus emelkedése, mindazonáltal 2023-ban a legtöbb társadalmi réteg várhatóan megérzi a magas árak hatását. Mivel a fogyasztói árindex emelkedése várhatóan meghaladja a hazai bérek növekedési ütemét 2023-ban, a magyar lakosságnak is szembe kell néznie azzal, hogy keresetéből a korábbi évekhez képest szerényebb mennyiségben tud termékeket vásárolni vagy szolgáltatást igénybe venni. A reálbérek idehaza is vélhetően csökkennek 2023-ban, az MNB várakozása szerint 0,6-1,4 százalékkal mérséklődhet idén a magyar lakosság reáljövedelme – idézték fel az Oeconomus szakértői. Ugyanakkor fontos látni szerintük, hogy a foglalkoztatási kilátások továbbra is igen kedvezőek, és az infláció második fél éves, várhatóan dinamikus lassulásával a reálbérek korrigálása is elkezdődhet Magyarországon, ami a lakossági fogyasztást is erősítheti.
Borítókép: A második fél évtől dinamikusan mérséklődhet a pénzromlás üteme (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
