Éves átlagban – az első félévben várt magas inflációs adatok miatt – 15–19,5 százalék között lehet a jegybank szerint a pénzromlás üteme 2023-ban. Mindez kihat a magyar lakosság reálkeresetére is, a jegybank várakozása szerint 2023-ban 11,3–12,2 százalék között nőnek a bruttó átlagkeresetek Magyarországon annak ellenére, hogy a minimálbér 2023 elején 16 százalékkal, míg a garantált bérminimum 14 százalékkal jelentősen emelkedett. Ez bizonyos mértékben átgyűrűzik a felsőbb bérkategóriákba is, bár várhatóan ezzel sem éri el az idei bérnövekedés a pénzromlás ütemét.
Az inflációt a „szegények adójának” is hívják, a szerényebb jövedelmű társadalmi csoportokban okozhat jelentősebb gondot az árak drasztikus emelkedése, mindazonáltal 2023-ban a legtöbb társadalmi réteg várhatóan megérzi a magas árak hatását. Mivel a fogyasztói árindex emelkedése várhatóan meghaladja a hazai bérek növekedési ütemét 2023-ban, a magyar lakosságnak is szembe kell néznie azzal, hogy keresetéből a korábbi évekhez képest szerényebb mennyiségben tud termékeket vásárolni vagy szolgáltatást igénybe venni. A reálbérek idehaza is vélhetően csökkennek 2023-ban, az MNB várakozása szerint 0,6-1,4 százalékkal mérséklődhet idén a magyar lakosság reáljövedelme – idézték fel az Oeconomus szakértői. Ugyanakkor fontos látni szerintük, hogy a foglalkoztatási kilátások továbbra is igen kedvezőek, és az infláció második fél éves, várhatóan dinamikus lassulásával a reálbérek korrigálása is elkezdődhet Magyarországon, ami a lakossági fogyasztást is erősítheti.
Borítókép: A második fél évtől dinamikusan mérséklődhet a pénzromlás üteme (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!