A magyar kreativitás a nemzeti jövőképesség záloga – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az innovációt elősegítő, a napokban megszavazott törvénymódosításokat ismertetve az államtitkár elmondta: az innováció társadalmi-gazdasági hozzáadott értéket teremt. Cél, hogy Magyarország 2030-ra Európában az első tíz, a világon pedig az első huszonöt leginnovatívabb ország közé kerüljön. Ennek érdekében az Akadémiával közösen kidolgoztak egy intézkedéscsomagot, amely 2010-hez képest megkétszerezi a kutatók és a szabadalmak számát, a felsőoktatásban pedig akár négyszer ennyi találmányt is eredményezhet.
Jelenleg a kkv-k harmada innovál, cél, hogy ez az arány a felére emelkedjen.
Hankó Balázs ismertetése szerint az innovációs program kulcsszavai: asszociáció, hatás és mérés, azaz fontos a kutatás és a gazdaság közötti kapcsolatok, továbbá a társadalmi-gazdasági hatást kiváltó – tehát nem öncélú – újítások gyarapítása, valamint a folyamatok monitorozása, mérése. A kilencpontos intézkedéscsomag fókuszált stratégiája három plusz egy irányt jelöl ki: egészséges élet, digitalizáció, zöldátállás – azon belül energetika és agrárium –, továbbá védelem, biztonság.
A csomag fontos eleme a magyar kutatás nemzetköziesítése.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szeptember elsejétől Magyar Kutatási Hálózat lesz, és létrejön a Nemzetközi Innovációs Ügynökség.
A cél, hogy megkönnyítsék az ötlet szabadalommá válását, majd pedig üzleti eredményességét, a profit termelését – emelte ki az államtitkár.
Hankó Balázs az M1 csatornán elmondta: a százhúsz éve született Neumann János matematikusról, a számítógép egyik feltalálójáról elnevezett program célja az is, hogy minél több fiatalt bevonjon a kutatás-fejlesztésbe. Ennek érdekében biztosítják a kutatói életpályát, a szabadalmi díjat hetvenöt százalékkal csökkentik, a szabadalmak doktori fokozatot eredményezhetnek, a kkv-k forrásbevonását pedig a tőkévé konvertálható kölcsön lehetősége segíti.
Tudományos innovációs parkok létesülnek, ahol a kutatás, az egyetemi szféra és a gazdaság szereplői találkozhatnak, együttműködhetnek. Továbbá támogatják, hogy minél több ipari egyetemi tanszék jöjjön létre. Hankó Balázs leszögezte, Brüsszel diszkriminál, kettős mércét alkalmaz, amikor a magyar kutatókat elzárja az Erasmus- és a Horizont-programok forrásaitól, továbbá ez Európa érdekeivel is ellentétes, hiszen a magyar kutatók eredményei is az uniót erősítik.
Borítókép: Hankó Balázs (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
