Az árfigyelő rendszer adatszolgáltatási tesztidőszaka zajlik, ebben lényegében azt modellezik, hogyan kezeli a rendszer a beérkező információmennyiséget, illetve azt, hogy a kereskedők hogyan oldják meg a 62 árucsoport esetében az árak beküldését. A 62 termékkategóriánál a másnapi aktuális árakat kell beküldeniük a rendszerbe. Ez több száz – ha bővül a lista, végül több ezer – termék árát jelenti, nemcsak élelmiszerláncokra, hanem egyes boltokra lebontva. A cél, hogy a vásárló a saját lakóhelye közelében tisztában legyen a lehetséges árakkal. Nem arról van tehát szó, hogy a húszszázalékos zsírtartalmú tejföl kategóriájában csak annak a terméknek az árát kell feltüntetni, amelyik a legolcsóbb, hanem az összeset, amit a bolt aktuálisan kínál aznap. Csak ennél a terméknél kapásból tíz márkát és annak más-más kiszerelését képes felsorolni egy átlagos fogyasztó – de ennél több is van.
A szakma szerint az már most jól látszik, hogy az adatbázis eligazodási pontot jelent majd a piaci szereplőknek is, hiszen ha csak a listaárakat mutatja a rendszer, már az is alkalmas lesz árfigyelésre. Így lényegében ingyen képbe kerülnek a cégek azzal kapcsolatban, hogy a szomszéd bolt egy-egy terméknél jobb vagy rosszabb árajánlatot tett-e – vagyis árszínvonalmérésre is alkalmas lehet az adatbázis.
Ebből kiindulva a weblap hasznos információkkal szolgálhat a vásárlóknak is, és ezzel elérheti a célját, azaz az infláció csökkentését. Egyúttal definiáltabbá teszi a kereskedők közötti versenyt. A nagy kérdés, hogy mennyire lesz képes kezelni a rendszer az egyes kereskedelmi technikákat, az akciókat vagy például a kettős árazást. Utóbbi bevett szokás: a termék ára mellett a lánc feltünteti, hogy hűségkártya használatával vagy több termék vásárlása esetén valójában mennyibe kerül egy termék a vásárlónak. Ez jelentősen bonyolítja az adatbázis kezelését. A felmerülő kérdésekre július elsején kaphatunk választ, az indulást követően tisztább lesz kép.
Lehetnek mellékhatások
Minél jobban belekeveredik a hagyományos offline kereskedelem az információtechnológia világába, annál inkább növekszik a vásárlók tudatossága. Erősödik a diszkontosodás, jelentősen csökken az impulzusvásárlás, és megfigyelhető, hogy ezzel együtt csökken az elérhető kínálat. A gazdaságnak a diszkontosodás nem jó, mert a nagyobb kínálattal teoretikusan elérhető áfabevételekhez képeset alacsonyabb szintekkel kell tervezni. A vállalkozások a legnagyobb forgalmú termékekre fókuszálva minimalizálják az árrésüket, és alacsonyabb, de biztosabb profittal kell számolniuk, ami viszont a nyereségadó-befizetésüket csökkenti. A vásárlóknak pedig azért nem jó, mert kínálathiánnyal kell szembenézniük, azzal kell főzniük, amit a bolt aktuálisan ad nekik.
Az adatbázis alapjául szolgáló 62 árufajta
Pasztőrözött ESL-tej, 2,8 százalék zsírtartalom; pasztőrözött ESL-tej, 1,5 százalék zsírtartalom; UHT-tej dobozban, 2,8 százalék zsírtartalom; UHT-tej dobozban, 1,5 százalék zsírtartalom; tejföl, 20 százalék zsírtartalom; tejföl, 12 százalék zsírtartalom; natúr joghurt; kefir; tehéntúró; trappista tömbsajt; margarin; vaj; vajkrém; tojás; sertéscomb; sertéskaraj; egész csirke; csirkemellfilé; csirkecomb; csirkeszárny; pulykamellfilé; sertészsír; virsli; párizsi; téliszalámi; pulykamellsonka; sonka sertéscombból; alma; körte; földieper; banán; citrom; narancs; paradicsom; zöldpaprika; sárgarépa; petrezselyemgyökér; uborka; fokhagyma; vöröshagyma; étkezési burgonya; étkezési újburgonya; fejes káposzta; kelkáposzta; karfiol; fehér kenyér, cipó és vekni; félbarna kenyér, cipó és vekni; teljes kiőrlésű kenyér, cipó és vekni; rozsos kenyér, cipó és vekni; spagetti száraztészta; napraforgó étolaj; finomliszt; rétesliszt; kristálycukor; porcukor; csemegekukorica-konzerv; csemegeuborka; háztartási keksz; gyorsfagyasztott zöldborsó; hasábburgonya; narancslé; almalé.
Borítókép: Hatvankét árufajta kerül majd be az adatbázisba (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
