Európára egyre erősebb nyomás nehezedik + videó

Európára egyre erősebb nyomás nehezedik, hogy aktívan részt vállaljon az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban. Az uniónak azonban sem maga a konfliktus, sem a mélyebb bekapcsolódás nem áll érdekében – nyilatkozta Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

– Úgy tűnik, sikerült visszatartani Brüsszelt attól, hogy gazdasági háborút indítson Kína ellen. Ebben Magyarországnak is nagy szerepe volt – hívta fel a figyelmet a minapi fejleményekre közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a részletekre is kitért. 

Jelezte: bár az európai uniós csúcs után most mindenki a migrációról meg az új költségvetésről beszél, az ülésnek volt még egy legalább ennyire fontos napirendi pontja: az Európai Unió Kína-politikája. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az ülést megelőzően a kilátások nem voltak túl biztatóak. Miután az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavasszal Joe Biden amerikai elnöknél járt, Brüsszel új célt tűzött ki: szétválasztani az Európai Unió és Kína közötti gazdasági kapcsolatokat. Nem véletlen, hogy az unió új, tizenegyedik szankciós csomagja elsősorban már nem Oroszországról, hanem a harmadik országokról – leginkább Kínáról – szólt.

– Brüsszel azonban nem elégedett meg ennyivel. A mostani ülésre egy olyan átfogó stratégiát tettek az asztalra, ami nemcsak az Európából Kínába irányuló export elé állított volna korlátokat, de jelentős mértékben akadályozta volna azt is, hogy kínai vállalatok európai beruházásokat indítsanak. Az Európai Bizottság határozottabb kiállást sürgetett Tajvan mellett, és a korábban alkalmazott „harmadik országok” helyett egyértelműen megnevezte volna Kínát mint a közösséget fenyegető súlyos kockázatot. Ezek a lépések borítékolhatóan nyílt kereskedelmi háborút indítottak volna, ami ellentétes Európa érdekeivel – magyarázta Hortay Olivér.

Az üzletágvezető kiemelte: a tanácsülésen azonban a történet kedvező fordulatot vett. Magyarország és Németország vezetésével kialakult egy koalíció, ami képes volt ellentartani a brüsszeli törekvéseknek. Az ülést követően kiadott állásfoglalásba bekerült, hogy Kína az Európai Unió partnere, és a vitás kérdéseket nem tiltásokkal, hanem tárgyalással kell rendezni. A gazdaságvédelmi dokumentumból így kikerülhettek a kereskedelem felszámolását célzó szélsőséges intézkedések.

 A stratégia mégsem nevesíti Kínát, hanem általánosságban „harmadik országokra” vonatkozik. Tajvan ügyében pedig az Európai Unió megerősítette az „Egy Kína politikáját”, ami azt jelenti, hogy Európa egyelőre nem folyik bele mélyebben a konfliktusba.

– Európára egyre erősebb nyomás nehezedik, hogy aktívan részt vállaljon az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban. Az uniónak azonban sem maga a konfliktus, sem a mélyebb bekapcsolódás nem áll érdekében. A tanácsülésen elért részsiker azért biztató, mert azt mutatja, hogy nincs minden veszve. Európa – ha összeszedi magát – képes lehet a sarkára állni és ellentartani a külső nyomásnak – tette hozzá az üzletágvezető.

Borítókép: Illusztráció  (Fotó: Delpixel)