Gazdasági felzárkózás kockázatokkal

A gazdasági növekedés csak akkor tartható fent, ha mögötte az állam megteremti a pénzügyi egyensúlyt. Az Orbán-kormány előtt most ez a feladat áll. A demográfiai fordulat elérése több szempontból is fontos.

2023. 07. 28. 4:55
20220304 Budapest A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet újonnan elkészült Kerkovits Gyula Központi Rendelőintézete a Maglódi úton. Befejeződött a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új szakrendelőjének építése, a beruházásra. fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei év gazdasági folyamataira rányomja a bélyegét az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság. A háborús időkben a kormány elsődleges feladata a családok és a munkahelyek védelme, valamint a nyugdíjak értékének megőrzése. A költségvetés biztosítja az ehhez szükséges forrásokat, ugyanakkor fontos javítani a pénzügyek egyensúlyi mutatóin is. A kormány mindezek figyelembevételével készítette el a hosszabb időre előremutató konvergenciaprogramját. Ez az a program, amely tájékoztatást ad a gazdaságpolitikai célokról és ismerteti a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat.

Az államháztartás fenntarthatóságát alapvetően az államháztartás jelenlegi helyzete (költségvetési egyenlege, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya), az idősödéshez kötődő jövőbeni költségvetési kiadások nagysága és a demográfiai folyamatok határozzák meg. Ez így van hazánk esetében is. A koronavírust követő időszakban a kormány költségvetés-politikai célja az adósságráta csökkentése és – a gazdasági helyreállás és növekedés szempontjait szem előtt tartva – az államháztartási egyensúly fokozatos megvalósítása lett. A konvergenciaprogram szerint a mérséklődő államadósság és költségvetési hiány mozgásteret teremt a klímaváltozással és az idősödő társadalommal kapcsolatos, hosszabb távon jelentkező kihívások kezelésére.

Érdemes megjegyezni, hogy az Orbán-kormány számos intézkedést hozott, melyek támogatják a családok gyermekvállalását, a demográfiai fordulat elérését. Ezen a téren azonban még van teendő. 

Az Európai Bizottság és az uniós Gazdaságpolitikai Bizottság elkészített egy idősödési jelentést. Ez becslésekre alapul. Ebben az szerepel, hogy hazánkban az idősödéshez kötődő költségvetési kiadások 2030-ban a 2019. évivel megegyezően, a GDP 17,1 százalékának megfelelő mértéken alakulnak. Hosszú távon pedig a kiadások konvergenciát mutatnak az európai uniós átlaghoz és 2070-re a GDP 22,5 százalékát érik el. A főbb területekre vonatkozó előrejelzések a következőek: a nyugdíjkiadások a bruttó hazai termék arányában 2019 és 2070 között 8,3-ról 12,4 százalékra, az egészségügyi kiadások 4,8-ról 5,6 százalékra, míg a tartós ápolásra fordított kiadások 0,6-ról 1,2 százalékra nőnek.

Az Európai Bizottság április 14-én megjelent elemzése szerint a magyar költségvetés fenntarthatóságának kockázata rövidtávon alacsony. Közép- és hosszú távon azonban elsősorban a társadalom idősödéséhez kötődő jövőbeni kiadások következtében nehezebb időszak következik. A dokumentumban bemutatott alappályája szerint Magyarország GDP-arányos adóssága 2027-ig évről-évre csökken. Ezt követően, 2028-tól viszont fordulat következik be és az adósságráta növekedésnek indul, ami kitart 2033-ig, az előrejelzési horizont végéig, amikor a bizottsági előrejelzés szerint az adósságráta 81,5 százalékon tetőzik.

A kormány ennél lényegesen kedvezőbb pályát vetít előre. A Pénzügyminisztérium előrejelzése alapján az adósságráta 2027-re a GDP 56,3 százalékára csökken, míg 2031-re ötven százalék alá mérséklődik. Az államadósság hosszú távon is fenntarthatóan alakul, akár a konvergenciaprogramban előrejelzett középtávú pálya, akár a válságot megelőző időszakban követett és a megvalósított költségvetési politika alapján kivetítve.

Ezek a számok

A nem végleges számítások szerint a GDP-arányos államadósság az euróövezetben a 2022. utolsó negyedév végi 91,4 százalékról az idei első negyedévre 91,2 százalékra csökkent. Az unió egészében a mutató 83,8 százalékról 83,7 százalékra mérséklődött. Az idei első negyedév végén a legmagasabb GDP-arányos államadósságot Görögországban (168,3 százalék), Olaszországban (143,5 százalék) és Portugáliában (113,8 százalék) regisztrálták, a legalacsonyabbat pedig Észtországban (17,2 százalék), Bulgáriában (22,5 százalék) és Luxemburgban (28 százalék) mérték.

Borítókép: Van mozgástér az idősödő társadalommal kapcsolatos kihívások kezelésére is (Fotó: Teknős Miklós)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.