Az Európai Bizottság és az uniós Gazdaságpolitikai Bizottság elkészített egy idősödési jelentést. Ez becslésekre alapul. Ebben az szerepel, hogy hazánkban az idősödéshez kötődő költségvetési kiadások 2030-ban a 2019. évivel megegyezően, a GDP 17,1 százalékának megfelelő mértéken alakulnak. Hosszú távon pedig a kiadások konvergenciát mutatnak az európai uniós átlaghoz és 2070-re a GDP 22,5 százalékát érik el. A főbb területekre vonatkozó előrejelzések a következőek: a nyugdíjkiadások a bruttó hazai termék arányában 2019 és 2070 között 8,3-ról 12,4 százalékra, az egészségügyi kiadások 4,8-ról 5,6 százalékra, míg a tartós ápolásra fordított kiadások 0,6-ról 1,2 százalékra nőnek.
Gazdasági felzárkózás kockázatokkal
A gazdasági növekedés csak akkor tartható fent, ha mögötte az állam megteremti a pénzügyi egyensúlyt. Az Orbán-kormány előtt most ez a feladat áll. A demográfiai fordulat elérése több szempontból is fontos.

Az Európai Bizottság április 14-én megjelent elemzése szerint a magyar költségvetés fenntarthatóságának kockázata rövidtávon alacsony. Közép- és hosszú távon azonban elsősorban a társadalom idősödéséhez kötődő jövőbeni kiadások következtében nehezebb időszak következik. A dokumentumban bemutatott alappályája szerint Magyarország GDP-arányos adóssága 2027-ig évről-évre csökken. Ezt követően, 2028-tól viszont fordulat következik be és az adósságráta növekedésnek indul, ami kitart 2033-ig, az előrejelzési horizont végéig, amikor a bizottsági előrejelzés szerint az adósságráta 81,5 százalékon tetőzik.
A kormány ennél lényegesen kedvezőbb pályát vetít előre. A Pénzügyminisztérium előrejelzése alapján az adósságráta 2027-re a GDP 56,3 százalékára csökken, míg 2031-re ötven százalék alá mérséklődik. Az államadósság hosszú távon is fenntarthatóan alakul, akár a konvergenciaprogramban előrejelzett középtávú pálya, akár a válságot megelőző időszakban követett és a megvalósított költségvetési politika alapján kivetítve.
Ezek a számok
A nem végleges számítások szerint a GDP-arányos államadósság az euróövezetben a 2022. utolsó negyedév végi 91,4 százalékról az idei első negyedévre 91,2 százalékra csökkent. Az unió egészében a mutató 83,8 százalékról 83,7 százalékra mérséklődött. Az idei első negyedév végén a legmagasabb GDP-arányos államadósságot Görögországban (168,3 százalék), Olaszországban (143,5 százalék) és Portugáliában (113,8 százalék) regisztrálták, a legalacsonyabbat pedig Észtországban (17,2 százalék), Bulgáriában (22,5 százalék) és Luxemburgban (28 százalék) mérték.
További Gazdaság híreink
Borítókép: Van mozgástér az idősödő társadalommal kapcsolatos kihívások kezelésére is (Fotó: Teknős Miklós)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!