Fotó: Shutterstock
Az elmúlt években a román kulturális tárca illetékeseit foglalkoztatni kezdte a műemlékek összedőlése. Ehhez azonban kellett egy A kategóriás műemlék végzetes következményekkel fenyegető károsodása: 2019 februárjában beomlott a Szapáry-fürdő tetőzete, nemsokára az épület egyik tartóoszlopa is megroggyant. A Szapáry-fürdő francia reneszánsz stílusú, kupolás épülete Alpár Ignác műve, az ő nevéhez fűződik a budapesti Városligeti tó partján fekvő, a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló történelmi épületcsoport tervezése is, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek. A fürdő – amelyben Ferenc József császár és Erzsébet császárné, azaz Sissi is járt – felkerült az Európa hét legveszélyeztetettebb nevezetességét tartalmazó 2022-es listára is, és állapota ma is egyre romlik.
Az épület ügyének érdemi intézését az nehezítette meg, hogy az ingatlan és a telek egymásnak feszülő tulajdonosok kezébe került.
Az ingatlan 2013 óta az önkormányzaté, a telek viszont árverésen ingatlanspekulánsok kezébe került, akik a fürdő telkéért másikat kértek cserébe. Kaptak is egyet a település előző polgármesterétől, ám a korrupcióellenes ügyészség szerint a tranzakció károsította az államot, a tisztségviselő ellen pert is indítottak. Amíg az tart, nem kezdődhet el a helyreállítás.
Némi túlzással jelenleg csak a Herculane Project elnevezésű szakmai egyesületbe tömörülő fiatal temesvári építészek csoportja törődik érdemben a pusztulás szélére kerülő Herkulesfürdővel. Nekik köszönhetően keltette fel az osztrák szakemberek figyelmét is az egykori Monarchia egyik legszebb ékkövének számító üdülőváros sorsa. A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa osztrák tagszervezete meghívta Bécsbe a Herculane Project képviselőit a Szapáry-fürdő megmentésének lehetőségeiről tárgyalni. Az osztrák műemlékvédők annak lehetőségét is keresik, hogyan vállalhatnának részt a fürdőépület megmentésében, amelyet az üdülővárossal együtt történelmileg és kulturálisan egyaránt közel éreznek magukhoz. A kezdeményezők meggyőződése, hogy Herkulesfürdő a műemlékvédelem iskolapéldájává válhatna, a bánsági fürdőváros helyzete az építészhallgatók okulására szolgálhatna.
Azt is célként fogalmazták meg, hogy Herkulesfürdőt felterjesszék az Európa legszebb fürdővárosait összesítő UNESCO-listára – ahol amúgy a helye lenne.
Az idők folyamán a filmeseket, zenészeket és szerencsejátékosokat egyaránt megihlető csodahely ma a százesztendős Románia egyik legnagyobb szégyene. A lehangoló folyamatos állagromlás, a látszatkarbantartások alól mindegyre előbukkanó penészfoltok csak táplálják a gyanút: a magyar múlt nyomait eltörölni akaró tudatos elhanyagolással van dolgunk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!