Penészedő gyöngyszem a szomszédban

Fájdalmas látványra kell felkészülniük a már a római korban gyógyító hatású forrásairól ismert délnyugat-romániai üdülőtelepre, Herkulesfürdőre látogatóknak. A műemlék épületek egyike-másika esetében beindulni látszik ugyan a helyreállítási folyamat, de a legveszélyeztetettebb európai épületek listáján is jut hely egy egykori gyöngyszemnek.

344292656 Forrás: Shutterstock

Elkezdődött a herkulesfürdői Ferenc József Szálloda felújítása. A Business Magazin című gazdasági lap beszámolója szerint az 1862-ben átadott egykori elegáns szálló 2017-ben egymillió euróért egy kolozsvári üzletember, Nicolae Capusan tulajdonába került, aki az adóhatóságtól vásárolta meg a már régóta használaton kívül lévő épületet. A Kolozsváron és környékén több szállodát birtokló új tulajdonos ötcsillagos szállodává tervezi fejleszteni a súlyosan leromlott állapotú műemlék ingatlant. A kezdés amúgy inkább folytatás, miután az épület 1989. decemberi romániai rendszerváltoztatás utáni tulajdonosa belekezdett bizonyos munkálatokba, de rövidesen abbahagyta, 2018 nyara óta pedig gyakorlatilag elhagyatottan állt az épület. Az új gazda kétmillió eurót készül befektetni az épület restaurálásába és kialakításába, a tervek szerint 2026-ra ez lesz Herkulesfürdő legelegánsabb szállodája.

Különleges adottságai miatt Herkulesfürdő méltán bekerülhetne Európa legszebb fürdővárosai közé
Fotó: Herculane Project

Különösebb kockázat nélkül kijelenthető, hogy 1989-et követően Herkulesfürdőn zajlott Románia történetének egyik legnagyobb nyilvános lopása. A vadprivatizációs történet főszereplője a szállodai portásból szociáldemokrata kormánypárti parlamenti képviselővé és befektetővé váló Iosif Armas volt, aki szerteágazó üzletei mellett 2001-ben az idegenforgalmi minisztériumtól aprópénzért megvásárolta a Hercules vállalatot a herkulesfürdői szállodákkal, gyógyfürdőkkel és a műemlék épületekkel együtt. A Román Ökölvívó-szövetség elnöki tisztségét is megszerző Armas külföldi kapcsolatokban is reménykedett, vállalkozásaiba az országos rendőr-főkapitányság korábbi parancsnokának fiát és a román hírszerzési szolgálat egykori vezetőjének feleségét is bevonta. 2002-ben több milliárd lejes állami finanszírozási forrásokhoz jutott, a herkulesfürdői komplexum fejlesztésére szánt pénz azonban leginkább egy sörgyárban és jachtokban „hasznosodott”. 

A felvett kölcsönökért Armas a műemlék épületekkel, Herkulesfürdő teljes történelmi belvárosával állt helyt, ám mivel a törlesztőrészleteket nem fizette, a hitelezők sorra nyújtották be igényüket az ingatlanokra. 

A rendszer újsütetű kegyeltjei így vásárolhattak meg több százezer eurót érő épületeket két-három szobás lakótelepi lakások áráért, mindössze a kaszinóért fizettek négymillió dollárt. A vállalkozó végül egyévi szabadságvesztéssel „bűnhődött”, bár cégeinek többségét már korábban elveszítette.

A Szapáry-fürdő  felkerült az Európa hét legveszélyeztetettebb nevezetességét tartalmazó 2022-es listára is, és állapota ma is egyre romlik
Fotó: Shutterstock

Az elmúlt években a román kulturális tárca illetékeseit foglalkoztatni kezdte a műemlékek összedőlése. Ehhez azonban kellett egy A kategóriás műemlék végzetes következményekkel fenyegető károsodása: 2019 februárjában beomlott a Szapáry-fürdő tetőzete, nemsokára az épület egyik tartóoszlopa is megroggyant. A Szapáry-fürdő francia reneszánsz stílusú, kupolás épülete Alpár Ignác műve, az ő nevéhez fűződik a budapesti Városligeti tó partján fekvő, a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló történelmi épületcsoport tervezése is, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek. A fürdő – amelyben Ferenc József császár és Erzsébet császárné, azaz Sissi is járt – felkerült az Európa hét legveszélyeztetettebb nevezetességét tartalmazó 2022-es listára is, és állapota ma is egyre romlik.

Az épület ügyének érdemi intézését az nehezítette meg, hogy az ingatlan és a telek egymásnak feszülő tulajdonosok kezébe került. 

Az ingatlan 2013 óta az önkormányzaté, a telek viszont árverésen ingatlanspekulánsok kezébe került, akik a fürdő telkéért másikat kértek cserébe. Kaptak is egyet a település előző polgármesterétől, ám a korrupcióellenes ügyészség szerint a tranzakció károsította az államot, a tisztségviselő ellen pert is indítottak. Amíg az tart, nem kezdődhet el a helyreállítás.

Némi túlzással jelenleg csak a Herculane Project elnevezésű szakmai egyesületbe tömörülő fiatal temesvári építészek csoportja törődik érdemben a pusztulás szélére kerülő Herkulesfürdővel. Nekik köszönhetően keltette fel az osztrák szakemberek figyelmét is az egykori Monarchia egyik legszebb ékkövének számító üdülőváros sorsa. A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa osztrák tagszervezete meghívta Bécsbe a Herculane Project képviselőit a Szapáry-fürdő megmentésének lehetőségeiről tárgyalni. Az osztrák műemlékvédők annak lehetőségét is keresik, hogyan vállalhatnának részt a fürdőépület megmentésében, amelyet az üdülővárossal együtt történelmileg és kulturálisan egyaránt közel éreznek magukhoz. A kezdeményezők meggyőződése, hogy Herkulesfürdő a műemlékvédelem iskolapéldájává válhatna, a bánsági fürdőváros helyzete az építészhallgatók okulására szolgálhatna. 

Azt is célként fogalmazták meg, hogy Herkulesfürdőt felterjesszék az Európa legszebb fürdővárosait összesítő UNESCO-listára – ahol amúgy a helye lenne. 

Az idők folyamán a filmeseket, zenészeket és szerencsejátékosokat egyaránt megihlető csodahely ma a százesztendős Románia egyik legnagyobb szégyene. A lehangoló folyamatos állagromlás, a látszatkarbantartások alól mindegyre előbukkanó penészfoltok csak táplálják a gyanút: a magyar múlt nyomait eltörölni akaró tudatos elhanyagolással van dolgunk.

Borítókép: A Szapáry-fürdőben annak idején Ferenc József császár és Erzsébet császárné is járt (Fotó: Shutterstock)