Elkezdődött a herkulesfürdői Ferenc József Szálloda felújítása. A Business Magazin című gazdasági lap beszámolója szerint az 1862-ben átadott egykori elegáns szálló 2017-ben egymillió euróért egy kolozsvári üzletember, Nicolae Capusan tulajdonába került, aki az adóhatóságtól vásárolta meg a már régóta használaton kívül lévő épületet. A Kolozsváron és környékén több szállodát birtokló új tulajdonos ötcsillagos szállodává tervezi fejleszteni a súlyosan leromlott állapotú műemlék ingatlant. A kezdés amúgy inkább folytatás, miután az épület 1989. decemberi romániai rendszerváltoztatás utáni tulajdonosa belekezdett bizonyos munkálatokba, de rövidesen abbahagyta, 2018 nyara óta pedig gyakorlatilag elhagyatottan állt az épület. Az új gazda kétmillió eurót készül befektetni az épület restaurálásába és kialakításába, a tervek szerint 2026-ra ez lesz Herkulesfürdő legelegánsabb szállodája.

Fotó: Herculane Project
Különösebb kockázat nélkül kijelenthető, hogy 1989-et követően Herkulesfürdőn zajlott Románia történetének egyik legnagyobb nyilvános lopása. A vadprivatizációs történet főszereplője a szállodai portásból szociáldemokrata kormánypárti parlamenti képviselővé és befektetővé váló Iosif Armas volt, aki szerteágazó üzletei mellett 2001-ben az idegenforgalmi minisztériumtól aprópénzért megvásárolta a Hercules vállalatot a herkulesfürdői szállodákkal, gyógyfürdőkkel és a műemlék épületekkel együtt. A Román Ökölvívó-szövetség elnöki tisztségét is megszerző Armas külföldi kapcsolatokban is reménykedett, vállalkozásaiba az országos rendőr-főkapitányság korábbi parancsnokának fiát és a román hírszerzési szolgálat egykori vezetőjének feleségét is bevonta. 2002-ben több milliárd lejes állami finanszírozási forrásokhoz jutott, a herkulesfürdői komplexum fejlesztésére szánt pénz azonban leginkább egy sörgyárban és jachtokban „hasznosodott”.
A felvett kölcsönökért Armas a műemlék épületekkel, Herkulesfürdő teljes történelmi belvárosával állt helyt, ám mivel a törlesztőrészleteket nem fizette, a hitelezők sorra nyújtották be igényüket az ingatlanokra.
A rendszer újsütetű kegyeltjei így vásárolhattak meg több százezer eurót érő épületeket két-három szobás lakótelepi lakások áráért, mindössze a kaszinóért fizettek négymillió dollárt. A vállalkozó végül egyévi szabadságvesztéssel „bűnhődött”, bár cégeinek többségét már korábban elveszítette.