Bár összességében elmondható, hogy olcsóbb lett az áram és a gáz is júniusban az európai lakosság számára, drágulásra is jócskán volt példa.
A lecsökkentett, majd 2016 óta az akkor befagyasztott szinten tartott magyarországi tarifák változatlanok, és uniós összevetésben továbbra is a legalacsonyabbak – számol be róla a Világgazdaság a finnországi VaasaETT adatai alapján.
A villamos energiára számolt háztartási energiaár-index (HEPI) júniusi értéke 187 pontra esett a májusi 192,7 pontról, míg a gázé 187,98 pontról 179 pontra. A 100-as érték 2015 januárjára vonatkozik. Miközben mindkét index értéke hatalmasat zuhant a tavaly októberi csúcsa óta – amikor az áramé 290 pont, a gázé 365 pont körül időzött –, olcsóságról most sem beszélhetünk.
Mindeközben a magyarországi tarifák tavaly augusztusban kettéváltak. Azóta az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott, rezsicsökkentett hatósági árat csak a jogszabályban rögzített átlagfogyasztás mennyiségéig lehet alkalmazni, az afeletti tételért egy piacinak mondott, de valójában szintén megszabott, magasabb árat kell fizetni.
Nem igazolódtak be azok a várakozások, miszerint ezek a változások feljebb viszik az átlagárat – vélhetőleg azért nem, mert a teljes lakossághoz képest kisszámú fogyasztó számlájában jelent meg ez a magasabb tarifa is. A Magyar Energietikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden hónapban kiszámolja és közzéteszi azt is, hogy ezzel a kevert tarifával – húszszázalékos többletfogyasztást feltételezve – hol áll Magyarország az európai rangsorban. Mint kiderült, hazánk így is remek helyre került: ezért a „túlfogyasztásos” áramért csak a nem uniós Belgrádban fizettek kevesebbet. A budapesti normál (átlagfogyasztásos) ár a belgrádinál is alacsonyabb volt. A 120 százalékos fogyasztású gáz Zágrábban és Belgrádban került csak kevesebbe a budapestinél, de a sor végére (vagyis a legjobb helyére) itt is a budapesti rezsicsökkentett tarifa került.
Ennél is fontosabb, hogy a háztartásoknak a saját jövedelmükhöz képest mennyibe kerül az áram- és a gázszámla kifizetése. Egy modellezett háztartáson keresztül az energiahivatal ezt minden hónapban kiszámolja, bár egyelőre itt is csak májusi számokat láthatunk.
Eszerint májusban egy kétkeresős és átlagos fogyasztású budapesti háztartás jövedelmének ez a két tétel a 2,5 százalékát vitte el.
Ennél csak az 1,6 százalékos luxembourgi adat volt jobb, míg a legmélyebben (10,1 százalék) a rigaiaknak kellett a zsebükbe nyúlniuk. A MEKH e diagramján a budapesti modellezett háztartás a korábbi években még a középmezőnyben szerepelt.
Az európai fővárosok (Kijevvel együtt) háztartásai által fizetett bruttó áramár 24,48 eurócent volt kilowattóránként júniusban. Ennek a kijeviek nagyjából az ötödét, a belgrádiak és a budapestiek a kétötödét fizették. A fővárosok mintegy harmadában volt a tarifa magasabb az átlagosnál. A júniusban legmagasabbnak számított dublini ár (47,12 eurócent) a budapestinek majdnem az ötszörösét tette ki, és összesen tíz fővárosban volt legalább háromszor nagyobb a bruttó végfelhasználói ár, mint Budapesten.
Ami a földgázárakat illeti, Stockholmban hagyományosan az egekben van a földgáz bruttó lakossági végfelhasználói ára. Ennek – és erre a VaasaETT mindig kitér – az az oka, hogy az ország egészében viszonylag kevés háztartásban (92 ezerben) használnak gázt. Közülük 58 ezer háztartást egy külön fővárosi gázhálózat lát el.
A svéd főváros 29,39 eurócent/kilowattórás gáztarifája a budapesti 2,69 eurócentesnek a tizenegyszerese, a kijevinek a tizenötszöröse.
A Kijevvel számolt átlagos európai gáztarifa 10,75 eurócent volt, vagyis a budapestinek a négyszerese. Ezen a piacon a zágrábi, a ljubljanai és az amszterdami lakosok jártak júniusban rosszul, ugyanis 15, 11, illetve háromszázalékos tarifanövekedést kellett tudomásul venniük.
Mindhárom fővárosban emelkedett a tarifán belül a gáz ára, de más-más okból. Zágrábban (Horvátországban) a hatósági árszabályozás módosult, Ljubljanában (Szlovéniában) a 9,5 százalékos áfát visszaemelték az eredeti, 22 százalékos szintjére, Amszterdamban (Hollandiában) pedig „mindössze” a piaci hatás érződött. Döntően azonban olcsóbb lett ez az energiahordozó, Bécsben még az adója is esett. A gázszolgáltató a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal Brüsszelben csökkentette a bruttó végfelhasználói árat a szolgáltató, míg az athéni, a prágai és a madridi 15, 12, illetve 11 százalékkal.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)
