Mind évtizedes, mind ötéves távlatban jelentős drágulás érezhető a megyei jogú városok ingatlanpiacán, bár meghatározó szerepe van a kiinduló árszintnek is.
Az Otthon Centrum elemzői lapunk megkeresésére arról számoltak be, átlagosan több mint háromszorosára nőtt az átlagos négyzetméterár a téglaépítésű társasházi lakásoknál a megyei jogú városokban. Különösen az elmúlt pár évben a legdinamikusabban Debrecenben, Érden, Veszprémben, Győrben, Székesfehérváron nőttek az árak, de jelentős volt Kecskemét vagy Nyíregyháza árnövekedése is. A másik véglet Baja, Szekszárd (az egyik legolcsóbb vármegye székhelye), Nagykanizsa és Szolnok, ahol az árszint megfizethetőbb tartományban (500 ezer forint/négyzetméter alatt) maradt. A húzó városokban akár megnégyszereződött árakat látunk, de a sereghajtók esetében is háromszoros, három és félszeres volt a növekedés, de eltérő bázisról indultak az árak. A legkisebb mértékű növekedés a használt házak esetében volt, a legnagyobb viszont a panellakásoknál – hívták fel a figyelmet.
Az autópálya-kapcsolatoknak elsősorban a fővárosi agglomerációban van közvetlen jelentősége, Pécs jó példa arra, hogy csupán önmagában az autópálya-kapcsolat még nem tesz vonzóvá egy várost. Célponttá egy adott fejlesztéssel és az azzal járó infrastruktúra-javulással válik, beleértve az agglomerációt is, mivel ott, illetve a külvárosokban kedvezőbb árakon lehet ingatlanhoz jutni. A KSH statisztikái is az agglomerációba vándorlást mutatják, jó példa erre Debrecen esete.
Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője lapunknak azt válaszolta, 2018-tól kilenc megyei jogú városból kilencnél duplázódtak meg az átlagos négyzetméterárak. Összegzésük szerint Sopronban volt a legcsekélyebb az áremelkedés, (19 százalék), míg a legnagyobb mértékben Szeged átlagos négyzetméterárai növekedtek 2018-hoz képest, 227 ezer forintról 650 ezer forintra.
Néhány nagyobb várost kiemelve elmondta, Szombathely ingatlanpiacára legnagyobb hatással az állami támogatások megindulása volt 2015-től, ami az újlakás-piacot és a környéket is felrázta. Azóta több száz új lakás épült, ami ezzel együtt a használtpiacot is mozgatta.
Sopron ingatlanpiacára különösen igaz, hogy nagyban befolyásolja az ingatlanárakat az euró–forint árfolyam: ha gyenge a forint, akkor kényelmesebben, szívesebben, ha erős a forint, akkor jóval nehezebben vásárolnak a városban és környékén ingatlant. Sokan a bérleti díjakat is euróban fizetik itt, az árszint gyakorlatilag budapesti.
Győrben a híd megépülésével az északkeleti rész bekapcsolódott az autópálya-elérésbe, így megemelkedett a terület népszerűsége. Korábban csak családi házas terület volt, de elkezdtek megjelenni itt is a fejlesztők. Az agglomerációja a falusi csok miatt keresett.
Nyíregyházán a Lego-gyár bővítette meglévő üzemét, valamint akkumulátorgyár is épül a közeljövőben. Ez természetesen lakhatási igényt is jelent, a vezető beosztású dolgozók jellemzően a belvárosi ingatlanokat vették ki.
Miskolcon és vonzáskörzetében a kereslet középpontjában a több helyiségből álló, csok-előírásoknak megfelelő ingatlanok állnak.
A beruházások hatására folyamatosan emelkednek a négyzetméterárak Kecskeméten, itt a vevők száma főleg a hitelből vásárlók elmaradozása miatt esett.
Az Otthon Centrum válaszából az derül ki, hogy ha befektetésben is gondolkodik valaki, akkor a nagy egyetemvárosokban érdemes kis lakást venni a gyermekek egyetemi éveire, pályakezdés időszakában saját célra, később akár bérbeadással vagy az ingatlanpiaci ciklus függvényében távlati értékesítési céllal – akik a 2010-es években vásároltak, azok 10 év alatt akár 3-4-szeres értéknövekedést tudtak realizálni az elmúlt évek során, a megspórolt albérleti díjakat nem számolva. A kisebb méretű, jó helyen lévő és elosztású ingatlanok könnyebben ki is adhatók – tették hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
