Az adott hirdetési felülettől függ, jelölhető-e külön, hogy klímával felszerelt ingatlant kínálunk-e eladásra, ám az OTP Ingatlanpont szakértőinek tapasztalatai alapján akkor is érdemes minden lényeges paramétert, így a légkondicionálót is feltüntetni a hirdetés szövegében, ha külön is jelölhető, mivel a lakáskeresők ebből és a fényképekből tudnak elsődlegesen informálódni az adott ingatlanról – válaszolták lapunk megkeresésére. Hozzátették, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ingatlanpiaci statisztikái nem tartják számon a klímaberendezések számát, arányok viszont tudhatók a népszámlálási adatokból. A teljes lakásállományra vonatkozó országos 27 százalékos átlagnál magasabb arányban légkondicionáltak Budapest (36), Pest, valamint Csongrád-Csanád vármegye (33) és Hajdú-Bihar (28 százalék) lakóingatlanjai. A statisztikák alapján a légkondicionálók legnagyobb arányban az 1981–2000 között épült, összkomfortos, tégla, kő, kézi falazóelemből épült lakásokban találhatók – tették hozzá.
Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője lapunk kérdésére azt válaszolta, alapvetően a tapasztalat az, hogy zömében jó, nagyon jó vagy új ingatlanokban van légkondicionáló, de találni lakható állapotú otthonokat is, amelyekben szintén megtalálható. Ennek az is az oka, hogy ahol ilyen berendezést szerelnek fel, ott általában más felújítási munkát is elvégeznek. A szakértő megjegyezte: a javítást, festést, burkolást is célszerű a klímatelepítést követően elvégeztetni.
A Duna House hirdetői adatbázisában külön jelölhető, hogy klimatizált-e az ingatlan, ők energetikai szempontból javasolják, hogy szövegesen is szerepeljen a hirdetésben. Benedikt Károly kiemelte, a náluk hirdetett ingatlanok ötödében található klímaberendezés.
Ami az eladhatóságot, népszerűséget illeti, kitért rá, egyes társasházaknál a kültéri egység miatt engedély-, de legalábbis bejelentésköteles a klíma felszerelése, ugyanakkor a panellakások áruba bocsátását nem feltétlenül befolyásolja a meglévő vagy hiányzó légkondicionáló. Sokkal inkább szabadulnának a tulajdonosok azoktól a házgyári lakásoktól, amelyeknél a lakóközösség a hajlandósága vagy az anyagi helyzete miatt nem támogatja a ház korszerűsítését. Egy szigetelés nélküli házban található, régi radiátorokkal és eredeti ablakokkal szerelt panellakást inkább lecserélnének a tulajdonosok egy panelprogramon átesett házban lévő ingatlanra – hívta fel a figyelmet.
Az OTP Ingatlanpont szakértői válasza szerint sem a légkondicionáló hiánya miatt kínálnak eladásra egy ingatlant. Hozzátették, gazdaságosabb és egyszerűbb megoldás lehet a klímaberendezés utólagos beszerelése a lakás értékesítésénél, még akkor is, ha pont a nyári hőség a lakás legnagyobb problémája.
Energetikai szempontból a klíma megléte befolyásoló tényező lehet, azonban a végeredmény szempontjából ez csak egyetlen tényező. Ugyanis az épület vagy lakás energetikai besorolása alapvetően attól függ, hogy mennyi hőt veszít az adott ingatlan és a gépészeti megoldásai mennyi energiát fogyasztanak.
Benedikt Károly rámutatott: sok olyan épület van, ahol ezt a megoldást választják a fűtési rendszer korszerűsítésére. Részben megújuló energiafelhasználásnak számít, viszont csak olyan épületek esetében javasolt klímával fűteni, ahol már új nyílászárók és szigetelt szerkezetek találhatók. Figyelmeztetett egyúttal, áramszolgáltatótól vásárolt elektromos árammal üzemeltetni a klímaberendezéseket továbbra is csak magas villanyszámla mellett lehetséges – nem működtethetők vezérelt mérőről, mint például a bojler –, amennyiben van napelemes rásegítés, ott ideálisabb és költséghatékonyabb megoldást jelent.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Metropol/Nagy Zoltán)