Az elmúlt hetekben olyan hírek jelentek meg a sajtóban egy új kutatási eredményre hivatkozva, mely szerint a közeljövőben az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) 25–95 százalék valószínűséggel leáll és összeomlik, és hazánkban két évszak lesz: egy nagyon forró nyár és egy rendkívül hideg tél. Kovács Erik klimatológus, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére elmondta, ezt a lehetséges (és amúgy átmeneti) leállást többször modellezték, vizsgálták. Hazánk időjárását és hosszú távon az éghajlatát nemcsak az Atlanti-óceán határozza meg, hanem ezen kívül legalább további négy éghajlati tényező befolyásolja, valamint az említett áramlási rendszer lehetséges összeomlásának a hatását főleg a kontinens nyugati és északi részén éreznék jobban.
Ezzel együtt egyre szélsőségesebb időjárásra kell számítanunk, egyre intenzívebb melegedési tendenciával, azonban ennél is aggasztóbb az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának markáns növekedése – húzta alá a kutató.
Az időjárás változása és a légszennyezés a hűtési-fűtési módoktól sem függetleníthető. A Központi Statisztikai Hivatal által publikált 2022. évi népszámlálás adatai szerint a magyarországi lakásállomány mintegy 4,581 millió, 2,1 millió lakásban vezetékes földgázt használnak, 707 ezer lakásban fával fűtenek, illetve 570 ezer lakásban kombinálva gázt és fát használnak. A teljes állomány 15,5 százaléka távfűtésű – ismertette Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szekértő. Kérdésünkre kifejtette, jól látható, hogy hazánkban egyre tudatosabbak az emberek és ezért a fűtési rendszerekben is egyre inkább elterjednek a korszerűbb és fenntartható technológiai megoldások.
A KSH adatai szerint 165 ezer olyan lakott lakás van ma, ahol van napelem, 68 ezer lakásban pedig már hőszivattyús rendszereket alkalmaznak. A jövőben az energiatakarékosság, a rezsiköltségek és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a fűtés-korszerűsítések folytatódni fognak – tette hozzá.
Rámutatott, ahhoz, hogy a leginkább megfelelő rendszert lehessen választani, a konkrét beruházási döntés meghozatala előtt számba kell venni a meglévő fűtési rendszert, a falazatot, az alapterületet, a helyi előírásokat és a műszaki adottságokat, valamint azt, hogy az ingatlan szigetelt-e. Sok esetben a régi radiátoros vagy gázkonvektoros fűtési rendszer és a villanybojler kiváltására célszerűbb megoldás egy energiahatékony kondenzációs kazán alkalmazása. A hőszivattyús rendszerek igazán gazdaságosan a jól szigetelt, felületfűtést – fal-, mennyezet- vagy padlófűtéssel készült, leginkább új építésű lakóházakban alkalmazhatók, ezért van az, hogy a régi, szigeteletlen hagyományos fűtésű lakóházakban egy jó kondenzációs gázkazán gazdaságosabb megoldás. Ennek miértjére pedig Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója adott választ lapunknak, kitérve a működés mikéntjére is.
Elmondta, hatékonyságukat tekintve a hőszivattyúval szembeni minimumelvárás három-négyszáz százalék is lehet. Ez messze felülmúlja bármilyen fűtési forma hatékonyságát, a hőt pedig a környezettől vesszük el, ahol a visszamelegedés biztosított. Persze itt is van egy csavar: a jogszabályi hatékonysági értékeknek +2 és +20 fok között kell teljesülniük; –15 fok esetén már csak száz százalék az elvárás, ami nem jobb a kondenzációs kazán hatásfokánál.
Ha régi, nyílt égésterű, esetleg őrlánggal működő kazánt zárt égésterű kondenzációs kazánra cserélünk, szükségessé teszi a kémény újrabélelését, de ezzel együtt általában „csak” milliós kiadást jelent, míg a hőszivattyús rendszer beépítésének költsége általában ennek a többszöröse. Eleve új H tarifás mérőberendezés szükséges három fázissal, ami nem is feltétlen áll rendelkezésre a szolgáltatási helyen.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Metropol/Nagy Zoltán)
