Magyarországon egyre több helyi és szezonális alapanyagot felhasználó étterem található a fővárosban és vidéken egyaránt. A vendéglátóhelyek egyrészt a turisztikai alap-infrastruktúra pillérei, másrészt megfelelő minőségi színvonal mellett önálló attrakcióként is működhetnek. Ezt igazolja vissza, hogy tavaly először közölt az hazánk egészéről étteremlistát a Michelin Guide, amivel immár az egész ország konyhaművészeti kínálata világszerte felkerült a vendégek gasztrotérképére. A most megjelenő második országos értékelésnél a tavalyinál is több, összesen 28 budapesti és 47 vidéki éttermet ismertek el – számol be róla a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon
Az előző évben Michelin-csillagot vagy -minősítést szerző éttermek mindegyike bekerült idén is a válogatásba, ugyanakkor 14 új étterem sikerének is örülhetünk. A tesztelést végző ellenőrök ítélete alapján további 8 budapesti és 6 vidéki vendéglátóhely teheti ki ezentúl a Michelin-ajánlást hirdető táblákat. Az újabb elismerések is azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben óriási fejlődésen ment keresztül a vidéki gasztronómia. Ennek is köszönhető, hogy minden korábbit felülmúlt a Michelin-ajánlású gasztrohelyszínek száma: idén összesen 59 éttermet díjaztak. A pécsi Morzsával pedig összesen 7-re nőtt a Bib Gourmand, azaz kiváló ár-érték arányú éttermek száma.
A fenntarthatóság is egyre fontosabb hívószó a turizmusban, ezért is jelentős, hogy tavalyhoz képest tovább emelkedett a zöld csillagos vendéglátóhelyek száma is, így idén összesen 5 étterem büszkélkedhet ilyen minősítéssel országszerte.
A tavalyi rangsorhoz új belépőként csatlakozott a szigligeti Villa Kabala. A zöld csillaggal az alapanyag-beszerzéstől kezdve a lokális és szezonális termékek alkalmazásán át a hulladékkezelésig a konyhai-éttermi munka minden aspektusát díjazza a Michelin. A nagyszámú minősítés eredményeként hazánk Közép-Európa egyik meghatározó gasztronómiai központjává vált, megelőzve Csehországot, Lengyelországot, Horvátországot és Szlovéniát is.
