Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténésznek ítélte oda idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémia, amely hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.
Az akadémia indoklásában egyebek között az szerepelt, hogy az 1946-ban született Claudia Goldin, aki a Harvard Egyetem professzora, nyújtotta az első átfogó, évszázadokat felölelő beszámolót a nők keresetéről és munkaerőpiaci részvételéről.
Kutatásai feltárták a változások okait, valamint a nemek között fennálló szakadék fő okait.
Tanulmánya szerint a nők jelentősen alulreprezentáltak a globális munkaerőpiacon, és amikor dolgoznak, kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Claudia Goldin több mint 200 évnyi adatot gyűjtött az Egyesült Államokban levéltárakban, hogy bemutassa, hogyan és miért változtak a nemek közötti különbségek a keresetek és a foglalkoztatási ráták terén az idők során.
Goldin kimutatta, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele ebben az időszakban nem nőtt, hanem egy U alakú görbét alkotott. A házas nők unkaerőpiaci részvétele a XIX. század elején az agrártársadalomból az ipari társadalomba való átmenettel csökkent, majd a XX. század elején a szolgáltatási szektor növekedésével növekedni kezdett. Goldin ezt a mintát a strukturális változások és a nőknek az otthon és a család iránti felelősségével kapcsolatos társadalmi normák fejlődésével magyarázta.
A XX. században a nők iskolai végzettsége folyamatosan emelkedett, és a legtöbb magas jövedelmű országban ma már lényegesen magasabb, mint a férfiaké. Goldin szerint a fogamzásgátló tablettákhoz való hozzáférés fontos szerepet játszott e forradalmi változás felgyorsításában azáltal, hogy új lehetőségeket kínált a karriertervezéshez.
A XX. századi modernizáció, gazdasági növekedés és a foglalkoztatott nők arányának bővülése ellenére a nők és a férfiak kereseti különbsége hosszú ideig alig közeledett. Goldin ezt arra vezette vissza, hogy az egész életen át tartó karrierlehetőségeket befolyásoló, tanulmányokra vonatkozó döntéseket viszonylag fiatal korban kell meghozni. Amennyiben viszont a fiatal nők elvárásait az előző generációk tapasztalatai alkotják – például az, hogy az édesanyák nem mentek vissza dolgozni, amíg a gyerekek fel nem nőttek –, akkor a karrierfejlődés lassú lesz.