Augusztus végén indított gyorsított ágazati vizsgálatot az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás piacán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az eljárás megindítását nagyszámú piaci panasz előzte meg a legmeghatározóbb nemzetközi közvetítő, a Booking.com hazai szállásadó partnereitől. A hatóság feltérképezte az érintett piacok járványt követő versenyfolyamatait, a szállásközvetítők szerződési feltételeit és gyakorlatát.
A turisztikai szektor a magyar nemzetgazdaság egyik húzóágazata: a bruttó hazai termék (GDP) több mint egytizedét produkálja, mintegy négyszázezer embernek ad munkát. A kiemelt gazdasági jelentőségű ágazat, valamint a hazai szereplők versenyképességének fenntartása, illetve élénkítése érdekében a hatóság több jogalkotási javaslatot fogalmazott meg jelentéstervezetében. Így a versenyhivatal – nemzetközi példákat követve – azt javasolja a jogalkotónak, hogy az online szálláshely-közvetítés szereplőinek tiltsa meg az úgynevezett árparitás-rendelkezések alkalmazását.
Az árparitás-kikötések lényege a következő: a szállásadóknak – ha szeretnének megjelenni egy szállásközvetítő platformon – vállalniuk kell az oldal üzemeltetőjénél, hogy az online felületen megadott áraiknál olcsóbban a saját honlapjukon vagy más szállásközvetítő felületeken sem értékesítik a szobáikat. Ez azonban a GVH elemzése alapján gátolja a különböző értékesítési csatornák hatékonysági versenyét, illetve a szállásközvetítők közötti jutalékversenyt.
Azaz: végső soron magasabb szállásárakat eredményezhet a fogyasztóknak. A versenyhatóság ezért – hasonlóan több uniós országhoz, mint például Franciaországhoz, Ausztriához, Olaszországhoz és Belgiumhoz – az ilyen megállapodások teljes jogszabályi tiltását javasolja.
A nemzeti versenyhatóság emellett a szállásközvetítőknek azt is javasolja, hogy tegyék átláthatóvá a platformjaikon a keresési találatok rangsorolásának szempontjait. A szolgáltatók ugyanis gyakran előbbre sorolják azokat a szállásadókat, amelyek magasabb jutalékot fizetnek nekik – ezt azonban nem mindig adják érthető, észlelhető módon a fogyasztók tudomására. Emiatt éppen azok a szálláshelyek kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe (a találati lista végére), melyek az alacsonyabb jutalékszint miatt alacsonyabb árakat ajánlanának a fogyasztóknak. A rangsorolással kapcsolatos információk érthető, egyértelmű, átlátható megjelenítése tudatosabb fogyasztói döntéseket eredményezhet, amely serkenti a szálláshelyek közötti versenyt – emelte ki a hatóság.