– Baljós előjel, hogy egy norvég szeizmológiai szervezet éppen akkor észlelt robbantást a Balti-tengeren, amikor a vezetékben tapasztalható nyomás hirtelen csökkent. A finn hatóságok szerdán közölték, hogy a sérült vezeték mellett „külső nyomokat” találtak a tengerfenéken. Ugyanakkor ellentmondások is vannak a történetben: egy finn nyomozó például azt nyilatkozta, hogy a kárt „mechanikus erő” okozta, nem pedig robbanás – foglalta össze a fejleményeket közösségi oldalán a Századvég szakértője.
Hortay Olivér ismertette azt is, hogy a 2020-ban üzembe állított Balticconnector Finnországot és Észtországot köti össze és 77 kilométer hosszú tengeralatti szakasszal rendelkezik. A vezeték évente 2,6 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas, ami a két ország gázfogyasztásához képest nagy mennyiségnek minősül, de Európa szempontjából kicsinek (az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek összesített kapacitása 110 milliárd köbméter volt).
Visszatérve az árakra, Edward Gardner, a Capital Economics árupiaci közgazdásza arról írt jegyzetében, hogy a gázárak az alacsonyabb kínálat, illetve az ellátást érintő kockázatok miatt emelkedtek. Talán a legnagyobb aggodalom az, hogy a Hamász–Izrael konfliktus regionális konfliktussá alakulhat.
Hétfőn az izraeli energiaügyi minisztérium biztonsági aggályokra hivatkozva utasította az amerikai nagyvállalatot, a Chevront, hogy ideiglenesen függessze fel a Gázához legközelebb eső három izraeli tengeri gázprojekt közül a Tamar mezőn folyó tevékenységet.
A Capital Economics felhívta a figyelmet arra, hogy a Tamar Izrael több mint húszmilliárd köbméteres éves gáztermelésének mintegy felét adja. Míg az izraeli gáz nagy részét belföldön fogyasztják el, körülbelül egyharmadát csővezetéken exportálják Egyiptomba és további piacokra. Izrael emellett fontos LNG-gázszállítója Európának.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!