– Kevés olyan cég van Magyarországon, amely kétszázötven éves múlttal rendelkezik.
– Rajtunk kívül még az Alföldi Nyomda mondhatja ezt el magáról. Nekünk Mária Terézia kézjegyével ellátott alapító okiratunk van. A cég Pozsonyban alakult Első Magyar Királyi Zálogház néven egy olyan pofonegyszerű hitelezési tevékenységgel, mint a kézizálog: az ügyfél behozza a nagy értékű tárgyat, mi felbecsüljük az értékét és hitelt nyújtunk neki, aminek a fedezetét a tárgy adja. Kap egy záloglevelet, amellyel később kiválhatja azt. Lényegében minden anonim. A cég később Budára költözött, majd 1920-tól megjelent a tevékenységi körében az aukció is, vagyis a műtárgy-kereskedelem. Az első leütőkalapács még most is megvan. Tulajdonképpen innentől kezdve ismerjük a BÁV-ot olyannak, amilyen most is. Aztán jött a háború utáni időszak, amikor Bizományi Áruház Vállalattá alakult, innen a mai BÁV név. Ekkor meghatározó szerepet töltött be a lakossági bizományosi kereskedelemben. Majd a rendszerváltás után magánkézbe került, egy időre kipróbálta magát a Budapesti Értéktőzsdén is, jelenleg pedig Nagy Elek, az igazgatóság elnöke a cég fő részvényese.
– Mennyire ismerik a hazai műtárgypiacon a BÁV-ot?
– Nehéz lenne megkerülni a céget. Az egyik legnagyobb sztorink, hogy a 2010-es évek közepén „bekopogtatott” hozzánk valaki, hogy szeretne néhány antik tárgyat eladni. Kimentünk hozzá, mert az értékbecslés nagy méretű antik tárgyaknál helyben történik. A munkatársak a helyiségben kiszúrtak egy keménycserepes eozinmázzal festett Zsolnay kandallót, aminek az értéke sokkal nagyobb volt, mint a felkínált tárgyaknak. Szétszerelték, majd az aukcióra szakszerűen összerakták, és végül 26,4 millió forintért talált vevőre. Ma a Zsolnay-múzeumban van Pécsett. Ugyancsak érdekes történet, hogy III. András magyar király koronázási palástját (1035-ben Szent István és Gizella királyné által adományozott miseruha átalakításából készült palást) 1867-ben, Ferenc József koronázására ismét át kellett alakítani. Az akkori szabó a kimetszett féltenyérnyi darabot eltette és megőrizte, majd a felmenőinél előkerült, akik a BÁV-ot hívták fel az eredetiség meghatározása és az értékbecslés ügyében. Hosszas vizsgálatok után kiderült, hogy valóban a koronázási palást része, a tárgyakat a Nemzeti Múzeum vásárolta meg 2020-ban 21,25 millió forintért. A legnagyobb összegű BÁV-leütést pedig egy tízkarátos briliáns szív tartja 57,5 millió forinton. Ugyancsak nemrég került a BÁV aukciójára Keleti Gusztáv és az ifjú Csontváry Kosztka Tivadar közötti levelezés, amiért a vevő végül 48 millió forintot fizetett.
– Említette, hogy a kézizálog-hitelezés aranyalapú, és hogy ezenkívül még műtárgy-kereskedelemmel, illetve aukcióval foglalkoznak. Volt idő, amikor a zálogház az aranyon kívül mást is elfogadott fedezetként.
– Valamikor 2010 környékén indult egy portfóliótisztítás, majd 2017-ben a BÁV felvásárolta az Orex Zálog Zrt.-t, amely ugyancsak a kézizálogpiacon működött. Ezt követően álltunk át az aranyfedezetű kézizálogra, aminek rendkívül praktikus oka van. Az aranynak van világpiaci ára, amelyhez igazodni lehet. Nincs vita a hitelnyújtásnál, pontosan számolható az érték. Ugyanakkor azt nem mondom, hogy műtárgyakat nem számítunk be, csak ez ma már ritkábban fordul elő.
– Milyen szerepe van ma a vállalatnak a lakossági hitelezésben?
– Ahogy említettem, a kézizálog verhetetlenül kézenfekvő szolgáltatás. Az ügyfelek egy része azért keres minket, mert nem bankol, nincs banki háttér. Esetleg mert anonimok szeretnének maradni, vagy mert a munkájuk révén nincs igényük/lehetőségük banki háttérre. Érdekes tény, hogy ügyfeleink a legkülönfélébb osztálykörökből kerülnek ki, és egyáltalán nem ritka, hogy a tehetősebbek is megkeresnek minket. Ahogy jeleztem, a tevékenységünk anonim, de becslésem szerint ma több mint százezer ügyfelünk van. Itt kell megjegyezzem, hogy egyfajta pénzügyi kulturális missziót is teljesítünk, hiszen a zálogfiókjaink bárki számára elérhetők, segítségükkel kikerülhetők az uzsorások. Sőt nagyobb eséllyel és egyszerűbben lehet nálunk kölcsönhöz jutni, mint a személyi hiteleket nyújtó pénzügyi szolgáltatóknál.
– Mennyi a ki nem váltott tárgyak, vagyis a bedőlt hitelek aránya?
– Tudom, hogy meglepő, de a zálogba helyezett tárgyak több mint kilencven százalékát kiváltják. Innen nézve meglehetősen jó ügyfélkörrel dolgozunk.
– Önöknél hogyan kalkulálják a záloghitelt? Az értéktárgyak becsült értékének hány százalékát hitelezik?
– Egyrészt az aranyalapú hitelezés jól számolható, másrészt a valóban magas minőségű arany ékszereknél nem csak az aranytartalmat nézzük, magyarán nem törtaranyárban kalkuláljuk az értéket. Ez a BÁV egyik filozófiája, a munkatársainknak nemcsak az értéktárgyakhoz, hanem az emberekhez, a tárgyakhoz való kötődéshez is érteniük kell. Nálunk esetenként a zálogba helyezett tárgy értékének nagyobb részét is hitelezzük, mint a bankok a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlannál. Ez az arány nálunk meghaladhatja – esetenként – a 80 százalékot is.
– Hogy megy ma a piac, a zálog és a műtárgy-kereskedelem együtt? Növekedett az igény a szolgáltatásukra?
– A pandémia idején azt gondoltuk, jelentősen megnő az érdeklődés a szolgáltatásaink iránt, de meglepő módon nem ez történt. Most a háború kirobbanása óta látunk számottevő növekedést az arany iránt és a hitelezési szolgáltatásunk népszerűsége is növekedett, de a költségoldalunk komoly problémát jelent, főleg az energiaárak miatt.
– Hogyan alakul a 2023-as pénzügyi év?
– Ha nem is lesz rekordév, azt mondhatom, hogy nem állunk rosszul. Ugyanakkor gondolkodnunk kell az ügyfélkör bővítésén, ami azt is jelentheti, hogy aranyalapú kézizálog-hitelezés mellett visszakerülhet a nagy értékű tárgyak zálogszolgáltatása is, pont mint régen, a rendszerváltás előtt. Ezenkívül mi is indítunk online felületeket és üzemeltetünk is, például vannak online aukcióink és a hagyományos aukcióknak is van online felülete. Szóval ki kell szélesíteni a palettát, haladni kell a mai igények mentén, és olyan digitális eszközök bevetése szükséges, amelyek javítják a piaci helyzetünket. Érdekességként említem meg, hogy figyeljük a digitális piacot és tisztában vagyunk azzal, hogy például a digitális műalkotások, így az NFT-k milyen értéket képviselnek.
– Ma hogyan oszlik el a bevételben a kézizálog-üzletágból és a műtárgy-kereskedelemből származó bevétel?
– Nagyjából kétharmad/egyharmad arányban. Ugyanakkor jó tudni, hogy a cég több vállalatból áll. A BÁV Zrt. tulajdonosa például a BÁV Pénzügyi Zrt.-nek. Konszolidáljuk a vállalatokat, de bevételek és kiadások mindkét társaságnál keletkeznek, így nehéz egyszerűen bemutatni a forgalom megoszlását.
Borítókép: Majtényi Kálmán, a BÁV igazgatóságának tagja (Fotó: Kurucz Árpád)
