Újabb kilencven nappal készül meghosszabbítani a román kormány az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását, ugyanakkor kilenc termékkel – darált hús, fokhagyma, rizs, paradicsomsűrítmény, kalács, margarin, élesztő, tejföl és körte – bővíti a „kedvezményezett” termékek listáját. A mezőgazdasági minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetben szereplő indoklás szerint azért, mert a tél közeledtével emelkednek a háztartások közüzemi költségei, miközben az ünnepek időszakában növekszik a fogyasztás iránti igény.
A tervezet szerint a beszerzési ár legfeljebb öt százalékára korlátozzák a Romániába ömlesztve érkező, a forgalomba feldolgozatlanul kerülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmi felárát is.
Ebbe a kategóriába az öt kilogrammnál, illetve öt liternél nagyobb kiszerelésű olaj, cukor, liszt, kukoricaliszt, sertés-, csirke- és marhahús tartozik.
Az árréskorlátozás augusztus elsejétől lépett hatályba, és a háromszáz–ötszáz grammos fehér kenyérre, a 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntejre, a tehéntejből készült sajtra, a tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurtra legfeljebb kétszáz grammos kiszerelésben, a 000-s fehér búzalisztre, a kukoricadarára, az M méretű tyúktojásra, a napraforgóolajra, a friss csirke- és sertéshúsra, a friss zöldségre (paradicsom, uborka, vöröshagyma, szárazbab, sárgarépa, kaliforniai paprika, kápiapaprika), a friss gyümölcsre (piros és golden alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő), a fehér burgonyára, a cukorra vonatkozott. Az árrést az üzleteknek az érintett termékek áfa nélküli értékére kell rászámolniuk, az előírások be nem tartása pedig százezer–kétmillió lej (húsz–négyszázezer euró) közötti bírsággal büntethető. Az intézkedést sikerként értékeli a kormány, Marcel Ciolacu miniszterelnök beszámolója szerint 35–50 százalékkal mérséklődött bizonyos élelmiszerek ára.
A gazdák nem örültek felhőtlenül az intézkedésnek, attól tartva, hogy ők fogják megfizetni az árcsökkentés árát. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter június 30-án, a rendelet elfogadásakor viszont úgy nyilatkozott, hogy az állam nem szab felső árhatárt a mezőgazdasági termelőknek, esetükben nem avatkozik be a piaci árképzésbe.
Az intézkedés a két koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt közötti megállapodás eredménye, amelyek vezetőinek sikerült megegyezniük, hogy nem az általános forgalmi adó, hanem az árrés csökkentésével próbálják mesterségesen mérsékelni az árakat. A sürgősségi rendelet szerint a feldolgozók legfeljebb húszszázalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legfeljebb ötszázalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők maximum húszszázalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva. Az agrártárca vezetője szerint az intézkedés arra is jó lehet, hogy újra rávezesse a lakosságot a hazai termékek vásárlására, és képes legyen megvédeni az infláció által sújtott kis- és középkeresetűek vásárlóerejét.
