– Magyarország mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasít az energiaellátás biztosítása terén, a válság kezeléséhez az Európai Uniónak vissza kell térni a józan ész talajára – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető az idei Romániai Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetésén jelezte: a kormány fizikai valóság kérdéseként tekint az energiaellátásra, és elutasít minden olyan megközelítést, amely azt politikai vagy ideológiai kontextusba helyezné. Rámutatott, hogy a földgázvásárlás irányát száz százalékban az infrastruktúra határozza meg, ez pedig semmiképpen nem valamifajta politikai nyilatkozat.
– Az energiaellátás kérdése túlpolitizált és túlideologizált jelenleg Európában – hangsúlyozta, majd arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések sértik a tagállamok azon szuverén jogát, miszerint maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket. Ezzel kapcsolatban pedig veszélyesnek és észszerűtlennek nevezte bármilyen energiaforrás kitiltását a kontinensről.
Szijjártó Péter szerint Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot. Azaz helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem a rendszerből. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország folyamatos nyomás alatt áll a diverzifikáció felgyorsítása érdekében, ami a kormány szótárában minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal. – A diverzifikáció legnagyobb akadályát azonban maga Brüsszel és néhány tagország jelenti – jelentette ki. Ennek alátámasztására elmondta, hogy nagy mennyiségű földgáz vásárlása hazánknak most Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges elsősorban, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig „pusztán illúzió” marad a diverzifikáció. Hozzátette: amikor az Európai Bizottság pénzügyi támogatását kérték az érintett országok a kapacitásbővítéshez, elutasító választ kaptak arra hivatkozva, hogy tizenöt év múlva már úgysem fognak földgázt használni.