Időt és pénzt spórol a digitális állampolgárság

A magyar parlament elé terjesztett Digitális állampolgár programnak működnek a sikeres nemzetközi példái.

2023. 11. 17. 5:12
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ENSZ e-kormányzásról készített 2022-es felmérése szerint a világon javul a kormányzati szolgáltatások digitális elérése. A legelőrehaladottabb országok listáját az észak-európaiak vezetik, míg a többi földrészről az Egyesült Államok, Uruguay, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Dél-Korea, Japán, valamint Ausztrália és Új-Zéland áll kedvező pozícióban. Nekünk Skandinávia és a Baltikum felé érdemes tekintgetni, mert Észtország volt az első, amely gyakorlatilag teljessé tette a saját polgárainak digitális ügyintézését. Dánia pedig a világelső a műfajban, nem véletlenül említette Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter ezt az országot, amelyet közelebbről is megvizsgáltak a hazai program tervezésekor – emlékeztetett a Világgazdaság cikke.

Az észteknél 2014–2015 fordulóján vett lendületet ez a program, amelyben digitális állampolgárságot még külföldiek is igényelhettek, igaz, szigorú biztonsági feltételek mellett. Az alap az e-személyi, amivel a világon bárhol lehet intézkedni, ha kéznél van egy digitális eszköz. Így például laptop vagy mobiltelefon – hiszen ez a lényege az egésznek, és idehaza is egy alanyi jogon generált azonosítószámmal lehet majd belépni a rendszerbe. Észtországban nyolc éve a készpénzes vagy kártyás fizetési kötelezettség is megszűnt abban az értelemben, hogy a helyi taxitársaságok már akkor olyan applikációt használtak, amelyen keresztül működik az automatikus, bármilyen fizikai kontaktus nélküli fizetés. 

A teljes észt program kiépítése nyolcmilliárd euróba (3015 milliárd forintba) került, de gyorsan megtérülő befektetésnek számított. A rendszer működtetésére abban az időben  ötven-hatvan millió eurót (19-23 milliárd forintot) kellett költeni évente, miközben a közeli Finnország a négyszer nagyobb lakosságának közigazgatását negyvenszer annyiból tudta megoldani.

 

A dán rendszerben gyakorlatilag darabról darabra megtalálhatók azon elemek, amelyek a magyar változat sarokköveit is jelentik majd. Ilyenek az e-személyi, az ügyfélkapu helyi megfelelője, a digitális postaláda, valamint a magyarul furán hangzó „NemKonto”. Ez nagyjából „egyszerű számlaszámot” jelent, melynek tartalmilag is megfelel. Ahogy a tervek szerint idehaza is minden állami fizetési kötelezettség intézhető lesz az új appon keresztül, úgy Dániában minden nagykorú állampolgárnak, illetve cégnek van ilyen száma. Ezt az összes állami és közszolgáltató rendszerével szinkronizálják, így a valós banki adatokra nincs is szükség. 

A kimutatások szerint Dánia évi 296 millió eurót (112 milliárd forintot) takarít meg a programjával, és harminc százalékkal csökkentette az ügyintézési időt.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.