Tényleg most kell kivezetni a rezsitámogatásokat?

Brüsszeli javaslata európaiak millióit taszítaná kiszolgáltatott helyzetbe a szakértő szerint.

2023. 11. 04. 11:10
Szigetszentmiklós, 2022. július 16. Egy helyiség fûtését biztosító radiátor, fûtõtest - csõrendszerrel ellátott fûtõberendezés része - hõszabályozó szelepét (termosztátfej) állítja egy felhasználó. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Európában minden ötödik háztartás fűtési nehézségekkel küzd. Tényleg most van itt az ideje a rezsitámogatások kivezetésének? – teszi fel a kérdést legújabb Facebook-videójában Hortay Oliver. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője felidézi: az Európai Bizottság szerint az árak már nem indokolják az energiatámogatási programok fenntartását. Ez azonban nem igaz – jelenti ki a szakértő. 

Az Eurostat friss adatai alapján 2023 első félévében a lakossági gázárak az Európai Unióban átlagosan 53, az áramárak 14 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Hollandiában például a villamosenergia-díjak közel ezer százalékkal emelkedtek azt követően, hogy kivezették a támogatásokat.

Az ugyanis, hogy az energiatőzsdék az elmúlt egy évben korrigáltak, nem eredményezi automatikusan a lakossági tarifák csökkenését. A piaci árak továbbra is jelentősen meghaladják az energiaválság előtti szintet, az ellátás pedig bizonytalan – hívja fel a figyelmet Hortay Olivér.

A magas rezsitarifák már most is súlyos társadalmi feszültségeket okoznak. A Századvég új kutatása alapján 

az európai polgárok 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, és 23 százalékával az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. 

Az eredmények világosan rámutatnak, hogy azokat a tagállamokat, amelyek szigorú tarifaszabályokat vagy nagyszabású támogatási programokat működtetnek – például Magyarországot, Finnországot vagy Szlovéniát – a probléma jóval kevésbé érinti.

Azok az országok viszont, amelyek túl magasan rögzítették az áraikat (például a franciák), vagy a brüsszeli felhívásnak megfelelően kivezették a meglévő támogatásaikat (például a hollandok), súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek. Pedig ezek magas jövedelmű, gazdag tagállamok. Márpedig, ha a drága energia őket is megüti, akkor nem kérdés, hogy a brüsszeli javaslat európaiak millióit taszítaná kiszolgáltatott helyzetbe.

A szakértő szerint a kérdés tehát nem az, hogy a tagállamoknak a meglévő programjaikat mikor kellene kivezetni. hanem hogy hogyan lehetne a már leszakadt tömegeket újra felemelni. Ez az unió energiapolitikájának jelenlegi legfontosabb feladata, minden más ezután következik – zárja videóbejegyzését a szakértő. 

Borítókép: Az európaiak 22 százaléka küzd fűtési nehézségekkel (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.