Idén októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 564 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 389 300 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14 százalékkal, a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 540 200 forintra becsülhető, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 545 000, a költségvetésben 517 300, a nonprofit szektorban 556 300 forintot tett ki októberben, 14,9, 12,1, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt – írták.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 375 300 forint volt, 14 százalékkal több, mint 2022 októberében. A reálkereset 3,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 9,9 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 456 300 forint volt, 14,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 318 300 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Január–októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 800 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 900, a kedvezményeket figyelembe véve 384 600 forintot ért el. A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,6 százalékponttal lenne magasabb.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 575 200 forint volt 2023. január–októberben. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 382 500, a kedvezményeket figyelembe véve 396 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,7 százalékponttal lenne magasabb – közölte a KSH.
A Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már közel háromszor több fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen, és a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon
– reagált a friss adatokra Czomba Sándor. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a szeptemberi fordulatot követően tovább folytatódott a reálbérek emelkedése, októberben 3,7 százalékkal nőtt a fizetések vásárlóereje, tehát az előző hónaphoz, szeptemberhez képest duplájára emelkedett a reálbérek növekedési üteme.
A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány célzott és hatékony intézkedései – mint például az online árfigyelő vagy a 2024 június végéig meghosszabbított kötelező akciózás – októberre egy számjegyűre, novemberre pedig már 7,9 százalékra szorították vissza az inflációt.
A bérek emelkedése hozzájárul az aktivitási ráta emelkedéséhez, valamint a fogyasztás helyreállításához, ami végső soron a hazai piacra termelő ágazatok teljesítményében és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését. A kormány célja, hogy a beruházási rátát a GDP-hez mérten 25 százalék fölötti szinten tartsa. Mindezek pedig hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés helyreállításához, a munkahelyek és a családok megvédéséhez.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)
