Mind az élelmiszer, ital és dohányáru, mind pedig a külön számolt élelmiszer-infláció átlag alatt növekedett novemberben: előbbi 7,8, utóbbi 7,1 százalékkal. Ez annak is köszönhető, hogy az ipari (termelői) átadási árak már októberben jelentősen javultak: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatási naptára szerint idén októberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva mindössze 0,4 százalékkal nőttek, míg szeptemberről októberre 0,6 százalékkal csökkentek.
A kiskereskedelem – különös tekintettel az élelmiszer-kereskedelemre – legnagyobb kiadása az eladott áruk beszerzési értéke. Magyarán a termelő, beszállító, nagykereskedő árképzése erősen befolyásolja a bolti árak alakulását. Ezért is érdekes, hogy az ipar milyen ármozgásokat produkál. Az említett adatokhoz képest az általános kosárból számolt élelmiszer-infláció extrém magas, de vannak sokkal szofisztikáltabb módszertannal készült adatsorok is a KSH rendszerében, amelyek pontosabb képet adnak az ipar és a bolti árak relációjáról.
Ugyancsak a tájékoztatási adatbázisból kigyűjthető adatok szerint pusztán az élelmiszergyártást nézve – italok és dohányáru nélkül – 3,1 százalékkal csökkentek az élelmiszeripar belföldi átadási árai az előző évhez képest, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 1,1 százalékkal. Ehhez képest a tájékoztatási adatbázisból kiolvashatóan – ez hangsúlyozottan más módszertan, mint az inflációs kosár – novemberben a bolti árak 2,8 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, míg az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal az említett termékkörökben.
Tehát hatalmas rés mutatkozik a bolti és a termelői árak között még így is.
Fontos azt is hozzátenni, hogy pontos relációt nem lehet vonni a kettő között, hiszen a KSH adatbázisában az ipari árak októbernél, az inflációs adat pedig novembernél tart. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy az ipari árak növekedése vagy csökkenése csak idővel jelenik meg a bolti árakban. Akkor, amikor brutális emelkedés mutatkozott, a kiskereskedők csak később érvényesítették a beszerzési költségeiket, és amikor enyhült az inflációs nyomás, az is lassabban jelent meg. De mostanra már „pariban” kellene lennie a két adatnak, mégsem akar konvergálni. Az ebből eredő következtetést majd az elemzőknek kell levonniuk, ám ha nagyon pragmatikusan kellene megfogalmazni a konklúziót, akkor azt lehet mondani: a bolti árak most nem követik szorosan az élelmiszeripar belföldi árainak ütemcsökkenését.
Néhány termék árváltozása A tojás ára 24,4, a liszté 15,8, a sajté 10,4, a vaj és vajkrémé 9,9, a száraztésztáé 7,4 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára 10,6, ezen belül a szeszes italoké 12,1 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 24,3, a mosó- és tisztítószereké 15,2, a testápolási cikkeké 7,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 3,3 százalékkal lett magasabb.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
