Látatlanban bírálta a magyar foglalkoztatáspolitikát Nicolas Schmit uniós biztos

Az Európai Bizottság biztosának kijelentéseivel szemben az elmúlt évtizedben mintegy egymillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, az aktív, foglalkoztatást növelő intézkedéseket pedig tovább folytatjuk, annak ellenére is, hogy a hazánknak járó uniós pénzek hiánya miatt nemzeti forrásból vagyunk kénytelenek előfinanszírozni az induló foglalkoztatáspolitikai programokat. Ráadásul a szociális párbeszéd is jelentősen erősödött az elmúlt évtizedben.

Brüsszel, 2023. november 28. Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelõs biztosa (b) és Monika Navickiene litván szociális és munkaügyi miniszter az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsának (EPSCO) ülésén Brüsszelben 2023. november 28-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a leghatározottabban visszautasítja és cáfolja Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos megállapításait, miszerint hazánkban a szociális párbeszéd romlott volna és gyenge lenne. Megdöbbentő, hogy decemberi nyilatkozatában a biztos úgy bírálta Magyarországot, hogy az illetékes GFM-mel semmilyen módon nem egyeztetett vagy konzultált. 

Nicolas Schmit az esélyt sem adta meg, hogy képbe kerüljön, és lássa az eredményeket, bírálatot azonban nem volt rest megfogalmazni. Fotó: Olivier Hoslet

Magyarországon a felelőtlen kijelentésekkel szemben ugyanis igen komoly lépések történtek a szociális párbeszéd további megerősítésére. Megvannak és rendszeresen üléseznek a szociális diskurzus fő fórumai, megfelelő lehetőséget biztosítva a párbeszédre mind a versenyszférában, mind pedig a közszférában. Ennek ékes példája a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (VKF), amelynek tagjaival folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetés. A fórum működését a kormány ráadásul jelentős pénzügyi forrásokkal támogatja, ami a VKF tagszervezeteinek erősítését hivatott elérni. 

A szociális párbeszédet erősíti az is, hogy idén májusban a munkavállalók, a munkaadók és a kormány kölcsönös támogatásával döntés született a VKF eseti bizottságának létrehozásáról, amely háromoldalú konzultatív, véleményformáló és javaslattevő testületként működik. Szintén a VKF érdeme, hogy idén is megállapodás született a minimálbérek jelentős megemeléséről, amely ráadásul példa nélküli módon már decembertől életbe lép, így hozzájárulva a családok megvédéséhez és megerősítéséhez. A kormány az aktivitási és foglalkoztatási ráta növelésével, azaz a hazai munkaerő-tartalék mobilizálásával, a munkavállalók képzésének támogatásával és a hátrányos helyzetű álláskeresők helyzetbe hozásával segíti a vállalkozások munkaerőigényének kielégítését. Emellett a kormány a következő években az egyik legfontosabb feladatnak tartja a felnőttek készségeinek fejlesztését. 

Kiemelhető mindezek mellett, hogy a magyar munkaerőpiac válságálló, amiben az azonnali és hatásos kormányzati beavatkozásoknak is nagy jelentősége volt az elmúlt években. A kormány jelenleg nagy erőkkel készül a 2024. második fél évében esedékes uniós magyar elnökségre, amikor a foglalkoztatáspolitikában kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a demográfiai változásokból fakadó kihívásokra, különösen a munkaerőpiaci tartalékok további aktivizálására is.