Az MBH Bank elemzői szerint 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, így ezzel az eredménnyel a hazai gazdaság – a négy negyedéve tartó visszaesés után – korrigálta a technikai recessziós trendet. Az elemzők ezzel együtt az éves GDP 0,5 százalékos visszaesésére számítanak 2023-ban. Az elemzők prognózisa szerint a gazdaság növekedésének mértéke 2024-ben 3,5 százalék lehet.
A bővülést többek között serkenti a magasabb reálbéreknek köszönhetően elérhetővé váló, korábban elhalasztott fogyasztás pótlása, az ipar és a szolgáltatások várható bővülése, illetve az uniós források harmadát jelentő, 10,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző hatása.
„A beruházások fellendülése leginkább 2025-ben válthat ki erőteljes hatást, mivel ebben az időszakban a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és esetlegesen a BYD próbaüzeme is megindulhat –, ami részben megalapozza a 2025-ös négyszázalékos, előző évhez képest kismértékben gyorsuló növekedési várakozást” – emelte ki Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
Az MBH Bank elemzői az idei év első hónapjaiban a bázishatások, a visszafogottabb kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, illetve a versenyt erősítő lépések, továbbá a tartós cikkeknél tapasztalható kifulladó áremelkedés miatt az infláció további mérséklődésére számítanak. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.

Az alkohol- és dohánytermékek áremelkedése, valamint a szolgáltatók jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés ugyan mérsékli az infláció csökkenésének ütemét, összességében azonban 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta – az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére is –, ami 0,2 százalékponttal magasabb az elemzők előző prognózisánál.
A szakemberek várakozása szerint a harmadik negyedévben kerülhet a négyszázalékos jegybanki célsáv alá először az inflációs mutató, azonban a piaci szereplők az év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.
A legutolsó adatok szerint a tavaly szeptember–novemberi időszakban továbbra is csúcson állt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 34 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest.