Az MBH Bank elemzői szerint 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, így ezzel az eredménnyel a hazai gazdaság – a négy negyedéve tartó visszaesés után – korrigálta a technikai recessziós trendet. Az elemzők ezzel együtt az éves GDP 0,5 százalékos visszaesésére számítanak 2023-ban. Az elemzők prognózisa szerint a gazdaság növekedésének mértéke 2024-ben 3,5 százalék lehet.
A bővülést többek között serkenti a magasabb reálbéreknek köszönhetően elérhetővé váló, korábban elhalasztott fogyasztás pótlása, az ipar és a szolgáltatások várható bővülése, illetve az uniós források harmadát jelentő, 10,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző hatása.
„A beruházások fellendülése leginkább 2025-ben válthat ki erőteljes hatást, mivel ebben az időszakban a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és esetlegesen a BYD próbaüzeme is megindulhat –, ami részben megalapozza a 2025-ös négyszázalékos, előző évhez képest kismértékben gyorsuló növekedési várakozást” – emelte ki Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
Az MBH Bank elemzői az idei év első hónapjaiban a bázishatások, a visszafogottabb kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, illetve a versenyt erősítő lépések, továbbá a tartós cikkeknél tapasztalható kifulladó áremelkedés miatt az infláció további mérséklődésére számítanak. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.
Az alkohol- és dohánytermékek áremelkedése, valamint a szolgáltatók jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés ugyan mérsékli az infláció csökkenésének ütemét, összességében azonban 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta – az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére is –, ami 0,2 százalékponttal magasabb az elemzők előző prognózisánál.
A szakemberek várakozása szerint a harmadik negyedévben kerülhet a négyszázalékos jegybanki célsáv alá először az inflációs mutató, azonban a piaci szereplők az év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.
A legutolsó adatok szerint a tavaly szeptember–novemberi időszakban továbbra is csúcson állt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 34 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest.
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője hozzátette: a következő negyedévekben a munkanélküliség továbbra is a négyszázalékos szint körül ingadozhat, a tavalyi éves átlagos ráta pedig négy százalék lehetett. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy a korábbi mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac.
A jelenség egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 14,6 százalék lehetett a tavalyi évben, míg idén tíz százalék körül alakulhat az éves bérnövekedési ütem, melyet támogatnak a decembertől 15 százalékkal és tíz százalékkal emelkedő bérminimumok.
Mivel a dezinfláció 2024-ben is fennmarad, illetve a hazai gazdaság sérülékenysége is várhatóan tovább mérséklődik a külső pozíción keresztül, így az alapkamat csökkentése a következő hónapokban is a terveknek megfelelően folytatódhat – bár a kamatcsökkentési ciklus az idei első félév vége felé lassabb ütemre válthat. Tekintettel arra, hogy a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így az MBH Bank elemzői is fenntartják, hogy 2024 harmadik negyedév elejére hat százalékra csökkenhet az alapkamat, amely az óvatosság elvét szem előtt tartva, az év végéig fennmaradhat.
A kamatcsökkentések és a továbbra is vonzó kamatfelár mérséklődésének hatását ellensúlyozza a külső egyensúly és a folyó fizetési mérleg markáns javulása, továbbá az EU-s források érkezésével kapcsolatos hírek is kedvező impulzusokat biztosítanak a forint számára.
„A várakozásunk jelenleg 2024 végére a 372,50-es árfolyamszint, mivel a pozitív és a negatív irányú kockázatok megközelítőleg kiegyensúlyozottak, jelenleg kismértékben pozitív többletűek.
A 2023-ban látott szélsőséges kilengésekre jelenleg kisebb az esély. Váratlan geopolitikai fejlemények hordozhatnak negatív kockázatot, azonban egy ilyen forgatókönyv esetén a forint nem lenne egyedül ezzel a problémával a világpiacon” – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank makrogazdasági elemzője.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Veres Viktor)
