Nagy Márton gyorsuló ütemű reálbér-növekedésre számít

Az idei év már a növekedésről szól majd, amit a fogyasztás, a beruházások és a foglalkoztatottság bővítése hajt majd – írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az index.hu-n közölt véleménycikkében. Szerinte a lakossági fogyasztás helyreállását segíti a reálbérek növekedése, ugyanakkor azt is szükségesnek látja, hogy a lakosság óvatossága némiképp alábbhagyjon. Miután az inflációt sikerült egy számjegyűre szorítani, a további csökkentés már a jegybank dolga.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Fotó: MTI/Komka Péter

A beruházások terén is észlelhető a kettősség, ugyanis a 19 nemzetgazdasági ágból 13-ban csökkenést láthattunk, miközben az exportra termelő feldolgozóipar még válsághelyzetben is kimagaslóan teljesített. Nagy Márton szerint a beruházások ösztönzése azért kiemelendő, mert a gazdasági növekedés helyreállításának folyamatában ez a fogaskerék az egyik legerősebb, ezért cél, hogy a beruházások továbbra is meghaladják a GDP 25 százalékát.

A tárcavezető arra is felhívja a figyelmet, hogy 

az állam Magyarországon a tapasztalat szerint nem kiszorítja és még csak nem is helyettesíti a magánszektor beruházásait, hanem sokkal inkább eredményesen ösztönzi befektetésre a vállalatokat, ezzel is bevonzva így a magánberuházásokat.

A beruházások tavalyi visszaesését elsősorban a kormányzati és háztartási beruházások csökkenése okozta, amit azonban az uniós pénzek érkezése, illetve a januártól elinduló csok plusz, valamint a megemelkedő falusi csok és a babaváró hitelösszegek segíthetnek.

A vállalati szektorban az exportpiacokra termelő cégek beruházásaival és termelésével nem lesz probléma, sőt azok a következő években indulnak igazán növekedésnek, azonban a belgazdaság erősítésében új fokozatra kell kapcsolni, amihez négy lépést tervez a kormány:

• A Széchenyi Kártya Program MAX Plusz újabb kibővítéséről már döntött a kormány, 2024-ben is folytatódhat minden idők egyik legsikeresebb kormányzati hitelprogramja.
• A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásával (további 200 milliárd forintos keret biztosításával) összességében már 1200 milliárd forintot különített el a kormány a gazdaság számára.
• Emellett a magyar vállalkozások megerősítése érdekében indított Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszege közel hatszorosára emelkedett.
• Mindezen túl egy új hitelprogramot is meg kell hirdetni, aminek alapját az uniós kohéziós források jelenthetik, amikből 10,2 milliárd érkezhet vissza a magyar gazdaságba. A GINOP plusz alapok egy jelentős része tehát a belső fogyasztásra termelő iparágak beruházásösztönzését szolgálja majd a közeljövőben.

A beruházások növekedése azonban szükségessé teszi a foglalkoztatottság további növekedését
(Fotó: MTI/Oláh Tibor)

A munkaerőpiaci aktivitás ösztönzése

A beruházások növekedése azonban szükségessé teszi a foglalkoztatottság további növekedését. Noha Magyarországon ma rekordszámú, 4,75 millió munkavállaló dolgozik, mindenki tud dolgozni, aki akar, az új beruházások megvalósításához és a növekedés fokozásához további munkaerőre is szükség van.

Nagy Márton amellett érvel, hogy a rekordfoglalkoztatottság ellenére továbbra is van még belső munkaerő-tartalék, a 15–64 évesek körében látható 78 százalékos foglalkoztatottság ugyanis akár 85 százalékosra is növelhető. Ennek érdekében új munkapiaci programmal egészíti ki a kormány az uniós hitelprogramot, ami egyszerre erősíti a növekedés mind a három fogaskerekét, így az érkező 10,2 milliárd eurós EU-s forrásból a GINOP plusz alapok meghatározó részét az aktivitási ráta növelését célzó programokra irányozza elő a kormány.

Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: MTI/Komka Péter)