A magyar gazdaság elmúlt évéről és főként az idei terveiről írt szinte programalkotó vezércikket az Indexre Nagy Márton, aki januártól már nemzetgazdasági miniszter. Szerinte az idei év ismét a növekedés jegyében telhet, boldogabb és sikeresebb lesz a tavalyinál, miután 2023-ban sikerült az inflációs rémet leküzdeni, úgy, hogy közben a magyar gazdaság alapszövete nem sérült.
Nagy Márton szerint ugyanis a tervezett négy százalék körülire gyorsuló 2024-es növekedés nem kormányzati vágyálom, hanem a 2023-as év folyamatainak egyenes következménye. Azonban ennek eléréséhez a kormány további cselekvésére is szükség van, ami főként három fontos területet érint.
A lakossági fogyasztás helyreállítása
A lakossági fogyasztás helyreállását segíti a reálbérek várható idei növekedése, ám a tárcavezető szerint szükség van arra is, hogy a lakosság óvatossága némiképp alábbhagyjon. A lakosság kezében lévő pénzügyi vagyon is ismét a fogyasztást segítheti, hiszen annak mértéke meghaladja a régiós társainkét.
Nagy Márton kiemelte,
a fogyasztás felpörgését segítheti az is, ha a lakosság többet fordít jövedelméből a fogyasztásra, a megtakarítások kárára.
A megtakarítási ráta ugyanis az elmúlt évben közel duplájára, tíz százalék fölötti szintre emelkedett, ám a túlzott óvatosság már rövid távon is kikezdte a reálgazdasági alapokat, elsorvasztva a keresleten keresztül a kínálatot is – érvel Nagy Márton, aki szerint elengedhetetlen a hazai kereslet helyreállítása után a belföldre termelő hazai gazdaság talpra állítása is.
A belgazdasági termelés és a beruházások helyreállítása
A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyan a magyar gazdaság alapszövete a válság ellenére sem sérült, az továbbra is export- és beruházásalapú maradt, azonban fény derült az ipar szerkezetének a kettősségére, ezért különösen fontos a belpiacra termelő ágazatok termelésének helyreállítása.
Az exportorientált ágazatok ugyanis a válság idején is növekedésre voltak képesek, ám a belső keresletre alapozó vállalkozások működése akadozott, számos ágazat esett vissza. Ezért az egyik legnagyobb feladat idén ezen vállalatok termelésének helyreállítása lehet.
A beruházások terén is észlelhető a kettősség, ugyanis a 19 nemzetgazdasági ágból 13-ban csökkenést láthattunk, miközben az exportra termelő feldolgozóipar még válsághelyzetben is kimagaslóan teljesített. Nagy Márton szerint a beruházások ösztönzése azért kiemelendő, mert a gazdasági növekedés helyreállításának folyamatában ez a fogaskerék az egyik legerősebb, ezért cél, hogy a beruházások továbbra is meghaladják a GDP 25 százalékát.
A tárcavezető arra is felhívja a figyelmet, hogy
az állam Magyarországon a tapasztalat szerint nem kiszorítja és még csak nem is helyettesíti a magánszektor beruházásait, hanem sokkal inkább eredményesen ösztönzi befektetésre a vállalatokat, ezzel is bevonzva így a magánberuházásokat.
A beruházások tavalyi visszaesését elsősorban a kormányzati és háztartási beruházások csökkenése okozta, amit azonban az uniós pénzek érkezése, illetve a januártól elinduló csok plusz, valamint a megemelkedő falusi csok és a babaváró hitelösszegek segíthetnek.
A vállalati szektorban az exportpiacokra termelő cégek beruházásaival és termelésével nem lesz probléma, sőt azok a következő években indulnak igazán növekedésnek, azonban a belgazdaság erősítésében új fokozatra kell kapcsolni, amihez négy lépést tervez a kormány:
- A Széchenyi Kártya Program MAX Plusz újabb kibővítéséről már döntött a kormány, 2024-ben is folytatódhat minden idők egyik legsikeresebb kormányzati hitelprogramja.
- A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásával (további 200 milliárd forintos keret biztosításával) összességében már 1200 milliárd forintot különített el a kormány a gazdaság számára.
- Emellett a magyar vállalkozások megerősítése érdekében indított Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszege közel hatszorosára emelkedett.
- Mindezen túl egy új hitelprogramot is meg kell hirdetni, aminek alapját az uniós kohéziós források jelenthetik, amikből 10,2 milliárd érkezhet vissza a magyar gazdaságba. A GINOP plusz alapok egy jelentős része tehát a belső fogyasztásra termelő iparágak beruházásösztönzését szolgálja majd a közeljövőben.
(Fotó: MTI/Oláh Tibor)
A munkaerőpiaci aktivitás ösztönzése
A beruházások növekedése azonban szükségessé teszi a foglalkoztatottság további növekedését. Noha Magyarországon ma rekordszámú, 4,75 millió munkavállaló dolgozik, mindenki tud dolgozni, aki akar, az új beruházások megvalósításához és a növekedés fokozásához további munkaerőre is szükség van.
Nagy Márton amellett érvel, hogy a rekordfoglalkoztatottság ellenére továbbra is van még belső munkaerő-tartalék, a 15–64 évesek körében látható 78 százalékos foglalkoztatottság ugyanis akár 85 százalékosra is növelhető. Ennek érdekében új munkapiaci programmal egészíti ki a kormány az uniós hitelprogramot, ami egyszerre erősíti a növekedés mind a három fogaskerekét, így az érkező 10,2 milliárd eurós EU-s forrásból a GINOP plusz alapok meghatározó részét az aktivitási ráta növelését célzó programokra irányozza elő a kormány.
Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: MTI/Komka Péter)
