A Mol mától érvényesíti a jövedéki adó emelésének második lépcsőjét. A magyar olajcég még tavaly jelentette be, hogy két lépésben építi be az áraiba a magasabb jövedéki adót. Így a január 1-jei húszforintos módosítás után január 15-től épül be a további 21 forintos árváltozás. Sőt a hét közepétől további áremelés várható a magyar töltőállomásokon a Holtankoljak.hu ismertetése szerint. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a gázolaj fog drágulni, miután annak nagykereskedelmi árát további bruttó három forinttal emelik. A benzin beszerzési ára ellenben ezúttal nem változik.
Az éppen aktuális átlagárakat figyelembe véve szerdától az alábbi literenkénti árakkal találkozhatnak a járműtulajdonosok:
– 95-ös benzin: 578 Ft/liter,
– gázolaj: 609 Ft/liter.
Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek átlagárak, amelyektől az egyes kutak akár tíz-húsz forinttal is eltérhetnek.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy korábbi elemzésében világított rá arra, hogy a magyar kormánynak az uniós kötelezettségszegési eljárás elkerülésének érdekében kellett megemelnie a benzin és a dízel (valamint az egyéb energiahordozók) jövedéki adóját.
Az árakat természetesen nem kizárólag a jövedéki adó szintje befolyásolja, azok az olaj árától és a forint árfolyamának alakulásától is függenek.
A Holtankoljak.hu portál elemzése emlékeztetett arra, hogy a múlt héten komoly kilengéseket tapasztalhattunk a Brent típusú olaj árának alakulásában. Az ugyanis járt nyolcvan dollár közelében is, de 76 dollárig is csökkent. A geopolitikai események továbbra is jelentős kockázatokat jelentenek. Nem véletlen, hogy akár az ezerforintos benzinár lehetősége is kiolvasható volt Hernádi Zsolt egyik kijelentéséből. A Mol elnök-vezérigazgatója azt mondta egy év eleji interjúban, hogy ha a közel-keleti térségben újabb front nyílik, és a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiaci áruforgalom húsz százaléka halad át, akár hetven-nyolcvan százalékos áremelkedés is bekövetkezhet az olajpiacon – emlékeztetett a Világgazdaság.
„Ha az alapfundamentumokat nézzük, a kőolaj árváltozásának iránya inkább lefelé mutat” – írta az Erste elemzői blogjában Pletser Tamás olaj- és gázipari elemző. Jelezte: a globális kőolajkereslet növekedése idén elmaradhat a tavalyitól. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 1,1 millió hordó/nap mértékű lehet az emelkedés, szemben a tavalyi év 2,3 millió hordó/nap fogyasztás növekedésével. Más előrejelző cégek még ennél is kisebb bővülésre számítanak a magasabb dollárkamatok és a lassuló gazdasági aktivitás miatt.
A szakértő is felhívta azonban a figyelmet arra, miszerint van egy tényező, amit szinte lehetetlen kiszámítani. Ez pedig a geopolitikai helyzet alakulása, különösen a közel-keleti térségben, ahol igazi „fekete hattyú esemény” lenne a Hormuzi-szoros lezárása. Ott naponta 23-25 millió hordónyi olaj halad ott át. A szorost Irán ellenőrzi a rajta lévő szigeteken keresztül. Az elmúlt hetekben több támadás történt húszi lázadók részéről a Vörös-tenger kapujánál, Báb el-Mandebnél, ami szintén fontos tengeri kőolajszállítási útvonal. Ám itt csak napi hatmillió hordó kőolaj és termék halad át az európai piacok felé. A helyzet drasztikus romlása ebben az esetben is áremelkedést okozna, de nem akkor mértékűt, mint a Hormuzi-szoros lezárása esetén.
Hernádi Zsolt is utalt az év eleji interjújában az olajpiaci ökölszabályra: egyszázalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon tízszázalékos áremelkedést indukálhat.
