Erősíteni kell, sok múlik a beruházásokon

Egészséges hitelpiac nélkül nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.

A magyar gazdaság fontos területéről derülnek ki adatok csütörtökön. A statisztikai hivatal ekkor közli azokat a számokat, melyek megmutatják, hogyan alakultak az elmúlt év egészében a beruházások. Ahogy többször leírtuk, a kormány erre az esztendőre a gazdasági növekedés helyreállítását tűzte ki célnak. Ehhez szükséges bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított a beruházási ráta huszonöt százalék felett tartása.

A harmadik negyedéves adatok már ismertek, akkor a beruházások mennyisége éves alapon 12,1, míg negyedéves alapon 2,2 százalékkal mérséklődött. A Magyar Nemzetnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy visszaesésében több tényező is szerepet játszott. Így a bizonytalan gazdasági helyzet, a drága finanszírozás, az állami és önkormányzati forráshiány, valamint az uniós források brüsszeli visszatartása. Kedvezőnek nevezte ugyanakkor, hogy a leginkább beruházásigényes feldolgozóipar esetében a befektetések éves alapon 6,3 százalékkal nőttek. Így az összes beruházást tekintve a negyedik negyedévben sem várható még fellendülés, de remélhetőleg az ipari beruházások alakulása kedvező marad.

A kormány idei célja a gazdasági növekedés helyreállítása

Az is mindenképpen biztató, hogy továbbra is jelentős beruházásoknak vágnak neki a hazánkba érkező cégek. Beszámoltunk arról is, hogy a magyar gazdaságtörténet egyik legfontosabb beruházása is az idén érkezik Magyarországra, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó vállalata, a kínai BYD ugyanis Szegeden építi fel az első európai autógyárát.

 A több milliárd euró értékű, technológiaváltást is hozó fejlesztésnek köszönhetően munkahelyek ezrei jönnek létre, és a helyi beszállítók is profitálnak a BYD jelenlétéből. Ez a példa is azt mutatja, hogy a Magyarország vonzó célpontja a külföldről érkező befektetőknek. Erősítésre ezért a hazai cégek körében van szükség.

Nem véletlenül beszélt arról Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzetnek arról, hogy a magyar cégek elől a külföldi társaságok lefölözik a piacot. Mégpedig azért, mert nagyon drága a hazai kamatkörnyezet, nem lehet kigazdálkodni a hiteleket. A szervezet elnöke szerint a jegybank jó irányt vett a kamatcsökkentésekkel, de lassú lépésekben halad. Az ütemtévesztés a magyar cégeknek pedig irdatlan sok pénzébe kerül.

Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is arra hívta fel a figyelmet a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozatának adásában, hogy a magas kamatszint teljesen ellehetetleníti a vállalatok életét. Szerinte a magas reálkamat több oldalról is megfojtja a növekedést: egyrészt a cégeknek továbbra sem éri meg hitelt felvenni, másrészről teljesen lehűti azt keresletet, amely egyébként is gyenge lábakon áll. A kormány érzékeli a problémát, ezért jött létre a többi között Baross Gábor újraiparosítási program, a Gyármentő program, de ezért kapott új lendületet a Széchenyi-kártya-program is. A kamatkörnyezet javulásával ezen a téren is megkezdődhet a kedvező változás, egészséges hitelpiac nélkül ugyanis nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)