– A beruházások a tavalyi negyedik negyedévben a megelőző év azonos időszakához viszonyítva három százalékkal csökkentek, a harmadik negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – viszont 1,5 százalékkal nőttek. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóipar és ingatlanügyletek visszafogták, míg a közigazgatás és az energiaipar fejlesztései növelték a nemzetgazdasági teljesítményt. Tavaly összességében 8,5 százalékkal estek vissza a beruházások az egy évvel korábbi mutatóhoz képest – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium biztató jelnek nevezte, hogy már 1,5 százalékos növekedést látni a megelőző negyedévhez képest. A tárca jelezte: a beruházások nominális értéke 2022-höz képest közel hétszázmilliárd forinttal 16 119 milliárd forintra nőtt.
– A kormány célja, hogy az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikus, négy százalék körüli mértékben bővüljön a bruttó hazai termék (GDP). Ennek érdekében helyre kell állítani a fogyasztást, tovább kell bővíteni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint 25 százalék felett kell tartani a beruházók arányát – magyarázta a minisztérium. Ez utóbbit szolgálja, hogy a kormány 2024-ben meghosszabbította a Széchenyi-kártya-programot, kétszázmilliárd forintos extra beruházási célú forrás biztosításával 1200 milliárd forintra emelte a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot. Emellett a kormány a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (GINOP plusz) keretén belül 450 milliárd forintot biztosít a vállalkozások fejlesztésére. Ebből 130 milliárd forintnyi forrás már a második negyedévtől kezdődően elérhetővé válhat.
A KKV technológia plusz hitelprogram nullaszázalékos célzott hitelekkel segíti a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor beruházásait, ezzel pedig hozzájárul a megerősítésükhöz, valamint a versenyképességük és termelékenységük növekedéséhez.
– A befektetői bizalmat tükröző, rekordnagyságú működő tőke beáramlás mellett, a beruházások növekedési fordulatát a reálbérek dinamikus emelkedése következtében növekvő belső kereslet is támogatja, de ezt segíti a bankok önkéntes kamatplafonja, valamint a kockázati
hitelkamatfelárak önkéntes és átmeneti felfüggesztése is – tette hozzá a minisztérium.
