Károsak lennének a megszorítások

Hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza szerint ez nemcsak csírájában fojtaná el a kibontakozó helyreállást, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb deficitet okozna. Jelezte: a gazdasági bővülés járul hozzá ahhoz, hogy a költségvetési hiány fenntarthatóan csökkenjen a többi között az adóbevételek növekedésén keresztül.

2024. 02. 06. 6:12
Fotó: Arpad Kurucz
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A költségvetés egyenlegének tavalyi alakulása kapcsán több olyan vélemény jelent meg a közelmúltban, amelyben kiigazításokra, megszorításokra tesznek javaslatot annak érdekében, hogy a deficit újra csökkenő pályára álljon. Nagyvonalúan tegyük félre, hogy ez a családokat sanyargató politika korábban már csúfosan megbukott, bebizonyítva működésképtelenségét és eredménytelenségét. Annak eldöntéséhez, hogy valóban kellenek-e megszorítások, először is a költségvetés helyzetét, a magasabb hiány kialakulásának okait, valamint a gazdaság helyzetét, ciklikus pozícióját kell megértenünk. Ezt követheti az a dilemma, hogy milyen stratégiával érhető el a költségvetés helyzetének javulása, azaz mi a kiút a jelenlegi fiskális helyzetből – írta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza.

Emlékeztetett: a gazdasági helyzet értékelésénél vissza kell lépnünk a Covid-válságot követő időszakhoz. A járvány előtti kibocsátási szintet a hazai gazdaság viszonylag gyorsan, 2021 második negyedévére elérte, 2022 második negyedévében pedig már a járvány előtti trendhez közelített. Ez arra utalt, hogy a járvány nem okozott tartós veszteséget a hazai gazdaságnak. A háború kitörése ettől a trendtől térítette el a hazai gazdaságot, az energiaegyenleg tízmilliárd eurós – remélhetőleg egyszeri – romlása feltehetően örökre elveszett a hazai gazdaság számára. Ennek és más kínálati sokkok által gerjesztett inflációnak a következményei már ismertek.

A tavalyi az infláció letörésének, az idei a gazdasági növekedés helyreállításának az éve

Következmények

Az egekbe szökő infláció csökkentette a bérek reálértékét (és ebben viszonylag szerencsések vagyunk, mivel a hazai reálbérek 12 hónapig csökkentek, míg Németországban hat, Csehországban nyolc negyedéven keresztül esett a reálbérek értéke), aminek hatására visszaesett a fogyasztás. A fogyasztást, elsősorban pedig a kiskereskedelmet, a háztartások óvatos magatartása is fékezte. A meredeken emelkedő kamatok és a belső kereslet visszaesése, valamint egyes állami fejlesztések elhalasztása és az átmenetileg zárolt uniós források együttesen csökkentették a beruházásokat. Ezt csak részben tudta ellensúlyozni a hazánkba áramló rekordnagyságú működő tőke – ismertette a tárca vezető közgazdásza. A felhasználási oldalon ezenkívül a készletek csökkentése, illetve leértékelődése rontotta a GDP-t. A termelési oldalon 2022-ben a rendkívüli aszály meredeken visszavetette a mezőgazdaság termelését, ami 2023-ban a kedvezőbb időjárásnak köszönhetően helyreállt. 

Az energiaválság hatására az energiaintenzív ipari alágazatok erős visszaesést szenvedtek el, amit fokozott a belső kereslet, azaz a fogyasztás és az építési beruházások visszaesése. A magas kamatok, a bizonytalan gazdasági környezet és a visszaeső állami beruházások miatt csökkent az építőipar volumene is. 

A belső kereslet gyengülése a szolgáltatási ágazatok többségében szintén zsugorodást okozott. Van azonban még egy tétel a termelési oldalon, a termelési adók és támogatások különbözete, ami 2022 második felétől érdemben hozzájárult a gazdaság visszaeséséhez. A külső sokkok egy része tehát itt csapódott le, ami részben magyarázza az államháztartás pozíciójának romlását is.

Konklúzió

Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly a második negyedévben véget ért a technikai recesszió, a harmadik negyedévben pedig újra növekedési pályára állt a hazai gazdaság. Az ipar és az építőipar gyengélkedése ellenére a növekedés folytatódhat a csökkenő infláció hatására ismét növekvő reálbéreknek köszönhetően. A termelési adók és támogatások egyenlege szintén javíthatja a GDP-t, mivel az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően az egy évvel korábbihoz képest kevesebb rezsitámogatásra volt szükség a negyedik negyedévben.

Megszorítások helyett a gazdaság növekedésére érdemes építeni. A béremelések hozzájárulnak a fogyasztás élénküléséhez is

Az év eleji béremelések és az idén várhatóan markánsan növekvő reálbérek hozzájárulhatnak a fogyasztás élénküléséhez, amihez szükséges a háztartások óvatossági motívumának további enyhülése is. A szakértő szerint a célzott állami támogatások, csökkenő kamatok, valamint a javuló belső keresleti feltételek a beruházások fordulatához járulhatnak hozzá. Az év során üzembe álló működőtőke-beruházások szintén javítják az idei növekedési kilátásokat. Suppan Gergely kiemelte: az iparban, az építőiparban és a szolgáltatási ágazatok többségében azonosítható a kapacitások kihasználatlansága, azaz a gazdaság biztosan a potenciális kibocsátás alatt teljesít, ami egyúttal elmaradó adóbevételeket és a tervezettnél nagyobb államháztartási hiányt eredményez. Emiatt hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat, ami nemcsak csírájában fojtaná el a kibontakozó helyreállást, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb deficitet okozna. 

Azaz: ördögi kör alakulna ki, amire számos európai ország mutatott már példát. Ráadásul a megszorításokkal újra a családok, a magyar vállalkozások járnának rosszul.

Kéz a kézben

A minisztérium vezető közgazdásza szerint láthattuk, hogy az elmaradó gazdasági növekedés negatív hatással van a költségvetés egyensúlyára. A költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés „kéz a kézben jár”. Éppen ezért a deficit csökkentéséhez a gazdasági növekedés helyreállása elengedhetetlen, a bővülés járul hozzá, hogy a hiány fenntarthatóan csökkenni tudjon az adóbevételek növekedésén és az automatikus stabilizátorokon keresztül. Emiatt van szükség a fogyasztás növelésére, az állami hitelprogramok mellett a piaci hitelezés beindítására, a beruházások ösztönzésére és az aktivitási ráta további fokozására. Ezt olyan programok segítik, mint a Széchenyi-kártya-program vagy a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram. Ehhez járul hozzá a kereskedelmi bankok napokban elindult önkéntes akciózása is, amely számottevően csökkenti a vállalkozások kamatterhét, ezzel is ösztönözve a beruházásokat és segítve a hitelpiac helyreállását.

Borítókép: Több probléma is megoldódik, ha a bruttó hazai termék bővülésére építünk (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.