Károsak lennének a megszorítások

Hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza szerint ez nemcsak csírájában fojtaná el a kibontakozó helyreállást, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb deficitet okozna. Jelezte: a gazdasági bővülés járul hozzá ahhoz, hogy a költségvetési hiány fenntarthatóan csökkenjen a többi között az adóbevételek növekedésén keresztül.

Fotó: Arpad Kurucz

Konklúzió

Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly a második negyedévben véget ért a technikai recesszió, a harmadik negyedévben pedig újra növekedési pályára állt a hazai gazdaság. Az ipar és az építőipar gyengélkedése ellenére a növekedés folytatódhat a csökkenő infláció hatására ismét növekvő reálbéreknek köszönhetően. A termelési adók és támogatások egyenlege szintén javíthatja a GDP-t, mivel az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően az egy évvel korábbihoz képest kevesebb rezsitámogatásra volt szükség a negyedik negyedévben.

Megszorítások helyett a gazdaság növekedésére érdemes építeni. A béremelések hozzájárulnak a fogyasztás élénküléséhez is

Az év eleji béremelések és az idén várhatóan markánsan növekvő reálbérek hozzájárulhatnak a fogyasztás élénküléséhez, amihez szükséges a háztartások óvatossági motívumának további enyhülése is. A szakértő szerint a célzott állami támogatások, csökkenő kamatok, valamint a javuló belső keresleti feltételek a beruházások fordulatához járulhatnak hozzá. Az év során üzembe álló működőtőke-beruházások szintén javítják az idei növekedési kilátásokat. Suppan Gergely kiemelte: az iparban, az építőiparban és a szolgáltatási ágazatok többségében azonosítható a kapacitások kihasználatlansága, azaz a gazdaság biztosan a potenciális kibocsátás alatt teljesít, ami egyúttal elmaradó adóbevételeket és a tervezettnél nagyobb államháztartási hiányt eredményez. Emiatt hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat, ami nemcsak csírájában fojtaná el a kibontakozó helyreállást, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb deficitet okozna. 

Azaz: ördögi kör alakulna ki, amire számos európai ország mutatott már példát. Ráadásul a megszorításokkal újra a családok, a magyar vállalkozások járnának rosszul.

Kéz a kézben

A minisztérium vezető közgazdásza szerint láthattuk, hogy az elmaradó gazdasági növekedés negatív hatással van a költségvetés egyensúlyára. A költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés „kéz a kézben jár”. Éppen ezért a deficit csökkentéséhez a gazdasági növekedés helyreállása elengedhetetlen, a bővülés járul hozzá, hogy a hiány fenntarthatóan csökkenni tudjon az adóbevételek növekedésén és az automatikus stabilizátorokon keresztül. Emiatt van szükség a fogyasztás növelésére, az állami hitelprogramok mellett a piaci hitelezés beindítására, a beruházások ösztönzésére és az aktivitási ráta további fokozására. Ezt olyan programok segítik, mint a Széchenyi-kártya-program vagy a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram. Ehhez járul hozzá a kereskedelmi bankok napokban elindult önkéntes akciózása is, amely számottevően csökkenti a vállalkozások kamatterhét, ezzel is ösztönözve a beruházásokat és segítve a hitelpiac helyreállását.

Borítókép: Több probléma is megoldódik, ha a bruttó hazai termék bővülésére építünk (Fotó: Kurucz Árpád)