Az MVM az első fél évben nyilvánosságra hozhatja a gázerőművek építésére kiírt tender eredményét, a második fél év végére pedig megszülethet a szivattyús-tározós erőmű megvalósíthatósági tanulmánya – jelentette ki Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban arról is beszélt: marad a rezsicsökkentés, a Mol olajtranzitja ügyében mi vagyunk a jófiúk, a Janaf visszaél a monopolhelyzetével.
Az interjúban a szivattyús-tárolós erőművekkel kapcsolatban a tárcavezető elmondta: a korábbi tervek kiötlőinek abban igazuk volt, hogy szivattyús-tározós erőműre szükség van, helyszínként azonban szélsőségesen abszurd lehetőségek is felmerültek bennük. Például a Dunakanyarra legszebb kilátást nyújtó Prédikálószékben nyilvánvaló módon nem szabad gondolkodni, nincs is a listán.
A komolyan szóba jöhető északkelet-magyarországi helyszínek közös nevezője, hogy mindegyik közelében van ipari jellegű tevékenység is.
Az első feladat a geológiai vizsgálatok elvégzése, hiszen a tározót alulról ki kell betonozni, ehhez pedig ismerni kell a talajszerkezetet. A javasolt konkrét helyszínekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány várhatóan még idén elkészül. – A kormány ennek alapján dönthet majd arról, hogy belevágjunk-e az építkezésbe, és ha igen, hol tegyük – mondta.
Jelenleg a Mátrai Erőmű életben tartásával garantálható a folyamatosan stabil energiaellátás. A hatvanéves létesítmény üzemeltetése önmagában sem olcsó, de extra teherként jelentkezik a szén-dioxid-kvóta, amit a károsanyag-kibocsátása után kell fizetnie. Ez okozza a veszteségét. Az állam most az Európai Unió által engedélyezett formában vásárol szolgáltatást az erőműtől, mert az országnak szüksége van a mátrai energiára, ahogyan az erőmű ipari parkjának is, az erőműben előállított gipszre pedig az egyik helyi vállalkozásnak.
– Egy tavalyi kormánydöntés egyértelműsítette, hogy addig megyünk így tovább, amíg Visontán is megépül a korszerű gázerőművi blokk – mondta Lantos Csaba.
Arra a kérdésre, hogy mikor hirdetnek eredményt a három blokk építésére kiírt pályázaton, elmondta: a pályázó konzorciumok már megtették az indikatív ajánlatukat, hamarosan eleget tesznek a hiánypótlási felhívásoknak is. Közeledik a kötelező ajánlatok beadása. Ha minden jól megy, az MVM már az év első felében eredményt hirdethet.
A rezsicsökkentés fenntartásával kapcsolatban kifejtette: az intézkedést finanszírozó Rezsivédelmi Alap forrásai elsősorban az egyes multikat terhelő extraprofitadóból származnak. Az Európában egyedülálló megoldás a nemzetközi árrobbanás ideje alatt is biztosította a megfizethető ellátást. A rendszer jó fajlagos költséggel működik, mert egységes, nem kell jövedelmi vagy valamilyen más alapon megítélni, hogy kinek mennyi jár.
A rezsivédett sávig az Európai Unión belül a magyar családok fizetik a legkevesebbet az áramért és gázért
– hangsúlyozta. De a fogyasztók fölötte is sokat spórolnak, hiszen a sávhatárig nekik is rezsicsökkentett árakon számláznak. A legutóbbi adat szerint gáznál tízből kilenc, a villamos energiánál tízből nyolc felhasználó az átlagfogyasztás alatt maradt.
A Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető magas tranzitdíjával kapcsolatban a lap kérdésére, miszerint a Janaf minden más kereskedőnek olyan drágán szállít-e olajat, mint a Molnak, azt felelte:
Mivel az Adria vezetéket lényegében csak a Mol és a Mol-tulajdonú Slovnaft használja, ki vagyunk szolgáltatva a Janafnak. Itt mi vagyunk a jófiúk, a horvát társaság semmilyen érvvel nem tudja alátámasztani a tranzitdíj mértékét. Egyértelműen visszaél a monopolhelyzetével.
Borítókép: Lantos Csaba energiaügyi miniszter (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)
