Egy évvel ezelőtt minden piaci szereplő optimista volt az e-kereskedelmi piac forgalmával kapcsolatban, mára kissé alábbhagyott a pozitív szemlélet, ugyanis volumenben szinte egész évben bukóban maradt a piac. A KSH folyó áron negyvenmilliárd forint többletet mutatott ki a csomagküldő vállalatoknál, mint 2022-ben, ami az inflációval felszorozva tíz százalék körüli bukást jelent, de a hivatal indexált adatai szerint volumenben 5,5 százalékos csökkenés mutatkozik (csak).
Ez leginkább annak köszönhető, hogy voltak olyan hónapok, amik szépen simítottak, így például a november, ezért a szűrésben finomabb statisztikai adatok jelentek meg.
Ami a folyó árat illeti, tavaly a KSH adatai szerint a csomagküldő cégek 1488 milliárd forint forgalmat értek el, míg 2022-ben 1447 milliárd forintot. Ez vajmi kevés egy olyan piacon, ahol még 2022-ben is voltak 78 százalékos növekedést hozó negyedévek. Tény persze, hogy a teljes webes piac nem egyenlő a KSH csomagküldő szegmensével – nincsenek benne a külföldi cégek. Azok forgalmával együtt a teljes webes költés a magyar kiskereskedelmi piac forgalmának a kilenc százaléka, vagyis 1500 milliárd forint felett áll. Nagy kérdés, hogy 2024-ben lesz-e innen elmozdulás, ugyanis a vásárlószám-csökkenés 2023-ban nagyon erős volt a cégeknél.
Ma a folyó áras növekedést szinte kizárólag a külföldi tulajdonú, a nemzetközi porondon jól teljesítő webes áruházak hajtják, szinte csak ők tudnak új vásárlókat vonzani.
A nagy probléma egyébként a házhoz szállítási költségek növekedése. Erre adott alternatívát a csomagautomata, ahova feleannyiért szállítanak a cégek, mint házhoz. Csakhogy ezeknek is véges a kapacitásuk, így egyre többször esik meg, hogy a rendelt csomagot nem a a megrendelő által megjelölt automatába, hanem az ahhoz legközelebb esőbe viszik, ami külön bosszúságot és utánajárást jelent, nagyjából ugyanannyit, mint elmenni egy boltba és megvásárolni a terméket. (Ráadásul ma már a webáruházaknak nincs – a legkeresettebb termékek esetében – árelőnye a hagyományos boltokhoz képest.) Az ilyen anomáliák sokakat taszítanak az online kereskedelmi piactól. Továbbá az infláció miatt a vásárlóerő is csökkent, ami ugyancsak vevőcsökkentő tényező a webes boltoknál. Tavaly például fél év alatt kilenc százalékkal fogyott a napi fogyasztási cikkeket rendszeresen vásárlók köre. Ők azok, akik nagy valószínűséggel 2024-ben sem térnek majd vissza a piacra, ami azt jelenti, hogy az e-kereskedelem közép- és hosszabb távon megreked a jelenlegi szinten, nem várható kiugró növekedés a hagyományos forgalomhoz mért arányban. A piaci szereplőknek meg kell elégedniük ezzel a kilenc-tíz százalék körüli aránnyal.
Ettől függetlenül 2024-ben jöhetnek jó statisztikai adatok, leginkább azért, mert ritka gyenge volt a 2023-as év. Ahhoz képest nehéz lenne rosszabbat csinálni, pláne olyan évben, amikor a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a fogyasztás élénkítésére és a kereskedelem beindítására.
A jó adatok azonban nem jelentik majd azt, hogy az e-kereskedelem itthoni vesszőfutásának vége lenne. 2024 legfeljebb csak lehetőséget kínál arra, hogy a tavalyi veszteségeket kissé ledolgozzák a cégek, valójában nem fogják elérni a 2022-es arányokat, illetve értékeket.
Távolabbi időintervallumban azonban nem szabad leírni az e-kereskedelmet, az elemzők szerint is helye van a hazai kiskereskedelmi szerkezetben. Ráadásul a jelenlegi kilenc-tíz százalékos (teljes kiskereskedelmi forgalomhoz mért) arány az uniós átlaghoz képest alacsony, vagyis van a szegmensben hat-nyolc, némi szerencsével akár tízszázalékos növekedési potenciál is, de azt egyelőre nem látni, hogy ez pontosan mikor válik aktuálissá, és azt sem látni, hogy a magyar webáruházak forgalma mikor érheti el a teljes piac húsz százalék körüli (uniós szint) értékét.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Riccardo Milani)
