Őrzi az eredményeit a hazai munkaerőpiac, de ennél is több kell

Az is kiderült, hogy hányan dolgoztak külföldön az év első hónapjában.

– A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékű csökkenést mutatott, ebben egyrészt a szezonális hatások játszottak szerepet, tekintve, hogy éves alapon nőtt a foglalkoztatás. Emellett a mérséklődésben szerepe lehetett a gazdasági teljesítmény visszaesésének, az év második felében a német gazdaságból begyűrűző lassulásnak – elsősorban az ipari termelésen keresztül –, miközben a belső kereslet még nem állt helyre az inflációs sokkot követően – kommentálta a friss számokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Hozzátette: 

ezzel együtt a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, miközben az aktivitás is fokozódik a bérnövekedés és a jövedelmi helyzet romlása nyomán. A szakértő szólt arról is, hogy a magyar társadalomban jelentős munkaerőpiaci tartalékok találhatók.

– Az Eurostat adatai alapján a tavalyi harmadik negyedévben 78,2 százalékos volt a hazai aktivitási arány, amely ugyan három százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, azonban tíz tagországban – nyugati és északi országokban – is arányaiban többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint hazánkban – magyarázta. Az uniós tagországok közül Hollandiában a legmagasabb ez az arány: a 15–64 éves korosztály 85,7 százaléka megtalálható a munkaerőpiacon. Hollandiához vagy az északi államokhoz viszonyítva a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében találhatók jelentős munkaerő-tartalékok. Az ő mobilizálásukhoz elsősorban képzési programokra lehet szükség, illetve az atipikus foglalkoztatási formák (ilyen például a részmunkaidő) szélesebb elterjedésére. Ebben jelentős segítséget jelenthet a GINOP Plusz keretében bejelentett munkaerőpiaci aktivitást növelő program.

– A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 3,8 százalékról 4,5 százalékra emelkedett, ami azt mutatja, hogy nőtt az aktivitás, tehát többen szeretnének dolgozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy van még tér a hazai foglalkoztatás bővülésére, ami persze nem olyan egyszerű feladat, hiszen a szabad munkaerőt sok esetben képezni kell – közölte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. 

Kedvezőnek nevezte ugyanakkor, hogy nem folytatódott a külföldre vándorlás sem januárban – a külföldi telephelyen dolgozók száma nem változott éves alapon. Ez arra utal, hogy Nyugat-Európában a gazdaság stagnálásával együtt a munkaerő-kereslet is stagnál.

A szakértő szerint a következő időszakban a nagyberuházások elkészülésével van esély a foglalkoztatás növelésére, ám ez akkor lehetséges, ha a munkaadók elsősorban a belföldi piacról próbálják betölteni az üres álláshelyeket. A szezonális hatások nyomán a foglalkoztatás februárban jó eséllyel visszakerül 4,7 millió fő fölé, ám szabad munkaerő továbbra is elérhető lesz. – A korábbinál kevésbé feszes munkaerőpiac kedvezőtlen hír a bérek emelkedése szempontjából, hiszen ha nincs akkora verseny a munkaerőért, akkor kevésbé kell a munkaadóknak megfizetniük a munkavállalóikat – tette hozzá.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)