Őrzi az eredményeit a hazai munkaerőpiac, de ennél is több kell

Az is kiderült, hogy hányan dolgoztak külföldön az év első hónapjában.

Januárban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4,699 millió fő volt. A munkanélküliek száma 222 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,550 millió fő dolgozott, 17 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók létszáma lényegében nem változott, 105 ezer fő volt, míg a közfoglalkoztatottaké nyolcezerrel, 63 ezer főre csökkent. A 15–64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A mutató gyakorlatilag mindkét nem esetében változatlan maradt, a férfiaknál 78,4 százalék, a nőknél 70,8 százalék volt.

–  A nemzeti kormány sikerrel védte meg a magyar munkahelyeket és a családokat, miközben a Gyurcsány-korszakhoz képest egymillióval dolgoznak többen. A kormány legfőbb idei célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést, és dinamikus, négy százalék körüli GDP-bővülést érjen el. Ennek érdekében a fogyasztás helyreállítása és a beruházások 25 százalékos szint felett tartása mellett a hazai, háromszázezer főre tehető munkaerő-tartalék mozgósításával tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást – nyilatkozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Őrzi eredményeit a munkaerőpiac, de tovább kell bővíteni a foglalkoztatást

Jelezte: el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztály aktivitási rátája a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen. Ezt támogatja, hogy a kormány a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz lehetőségével 460 milliárd forintot biztosít az aktivitás, ezen keresztül a foglalkoztatás növeléséhez. A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy ezek a források minél előbb a gazdaságba kerüljenek, ezért márciusban indul a hetvenmilliárd forintos keretösszegű, munkahelyi képzéseket támogató program, áprilistól pedig a kétszázmilliárd forintos keretösszegű, a harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági garancia plusz program.

– A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékű csökkenést mutatott, ebben egyrészt a szezonális hatások játszottak szerepet, tekintve, hogy éves alapon nőtt a foglalkoztatás. Emellett a mérséklődésben szerepe lehetett a gazdasági teljesítmény visszaesésének, az év második felében a német gazdaságból begyűrűző lassulásnak – elsősorban az ipari termelésen keresztül –, miközben a belső kereslet még nem állt helyre az inflációs sokkot követően – kommentálta a friss számokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Hozzátette: 

ezzel együtt a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, miközben az aktivitás is fokozódik a bérnövekedés és a jövedelmi helyzet romlása nyomán. A szakértő szólt arról is, hogy a magyar társadalomban jelentős munkaerőpiaci tartalékok találhatók.

– Az Eurostat adatai alapján a tavalyi harmadik negyedévben 78,2 százalékos volt a hazai aktivitási arány, amely ugyan három százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, azonban tíz tagországban – nyugati és északi országokban – is arányaiban többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint hazánkban – magyarázta. Az uniós tagországok közül Hollandiában a legmagasabb ez az arány: a 15–64 éves korosztály 85,7 százaléka megtalálható a munkaerőpiacon. Hollandiához vagy az északi államokhoz viszonyítva a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében találhatók jelentős munkaerő-tartalékok. Az ő mobilizálásukhoz elsősorban képzési programokra lehet szükség, illetve az atipikus foglalkoztatási formák (ilyen például a részmunkaidő) szélesebb elterjedésére. Ebben jelentős segítséget jelenthet a GINOP Plusz keretében bejelentett munkaerőpiaci aktivitást növelő program.

– A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 3,8 százalékról 4,5 százalékra emelkedett, ami azt mutatja, hogy nőtt az aktivitás, tehát többen szeretnének dolgozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy van még tér a hazai foglalkoztatás bővülésére, ami persze nem olyan egyszerű feladat, hiszen a szabad munkaerőt sok esetben képezni kell – közölte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. 

Kedvezőnek nevezte ugyanakkor, hogy nem folytatódott a külföldre vándorlás sem januárban – a külföldi telephelyen dolgozók száma nem változott éves alapon. Ez arra utal, hogy Nyugat-Európában a gazdaság stagnálásával együtt a munkaerő-kereslet is stagnál.

A szakértő szerint a következő időszakban a nagyberuházások elkészülésével van esély a foglalkoztatás növelésére, ám ez akkor lehetséges, ha a munkaadók elsősorban a belföldi piacról próbálják betölteni az üres álláshelyeket. A szezonális hatások nyomán a foglalkoztatás februárban jó eséllyel visszakerül 4,7 millió fő fölé, ám szabad munkaerő továbbra is elérhető lesz. – A korábbinál kevésbé feszes munkaerőpiac kedvezőtlen hír a bérek emelkedése szempontjából, hiszen ha nincs akkora verseny a munkaerőért, akkor kevésbé kell a munkaadóknak megfizetniük a munkavállalóikat – tette hozzá.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)