Újabb adatok derülnek ki a magyarországi munkaerőpiacról

Ezen a téren igen látványos a különbség a Gyurcsány-kormány időszakához képest.

2024. 02. 22. 5:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Holnap reggel derül ki, hogy milyen számokkal indította az idei esztendőt a magyar munkaerőpiac. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken teszi közzé a januári számokat. Amit már most tudhatunk, az az, hogy a múlt év egészében a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel, 4,724 millióra nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 25 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 12 ezerrel bővült, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma nyolcezerrel csökkent. Azt is tudjuk már, hogy a 2022-es évhez képest 2023-ban a munkanélküliek száma 27 ezer fővel több, 203 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt. A munkanélküliek száma a férfiak esetében 107 ezer, míg a nők körében 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1, illetve 4,2 százalékot tett ki.

 

Friss adat azért az idei évről is rendelkezésre áll. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat számai alapján januárban mindösszesen 232 916 fő szerepelt a regiszterben, azaz 2010-hez képest több mint négyszázezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Tavaly januárhoz viszonyítva pedig közel 11 ezres mérséklődés figyelhető meg. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarországon aki tud és akar dolgozni, az el is tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb bért kap. 

– Míg a Gyurcsány-korszakban százezrek veszítették el a munkájukat és kényszerültek segélyekből élni, addig a nemzeti kormány sikerrel védte meg a munkahelyeket és a családokat – fogalmazott.

A magyar kormány jelentős támogatással több programot is indít, hogy tovább emelkedhessen az így is magas foglalkoztatási szint. Erről az elmúlt napokban több cikkben is beszámoltunk. A munkaerőpiac alakulása más országokban is kulcsfontosságú. A minap például kiderült, hogy Németországban csökkent a vállalatok foglalkoztatási hajlandósága januárban. Ezt a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése állapította meg, amelyet a távirati iroda ismertetett. Az ifo intézet jelezte: a német vállalatok új munkavállalók felvételi terveit számszerűsítő mutató, az ifo foglalkoztatási barométere 95,5 pontra, csaknem hároméves mélypontra, 2021 februárja óta a legalacsonyabbra csökkent januárban a decemberi 96,5 pontról.

– A nehéz gazdasági helyzet a munkaerő-tervezésben is megmutatkozik – nyilatkozta Klaus Wohlrabe, az ifo felmérésekért felelős vezetője, megjegyezve, hogy a vállalatok vonakodnak új alkalmazottak felvételétől, az elbocsátások valószínűsége nő. Az új megrendelések hiánya miatt az iparban számos vállalat továbbra is arra készül Németországban, hogy kevesebb munkaerővel kell beérnie a jövőben. Ez különösen igaz az energiaintenzív iparágakra.  

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.