Bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart az Európai Unió vidékfejlesztési programjának kezdetén – derül ki az MBH Bank hazai agrárvállalkozások helyzetét vizsgáló közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el a távirati irodának.
Hozzávetőleg 1500 milliárd forint beruházási támogatás érkezik az ágazatba.
A gazdák 43 százaléka tervezi, hogy az következő fél évben indulni fog a hamarosan megnyíló pályázatokon. A cégek egyharmada emellett a régi gépek, járművek, berendezések cseréjét is tervbe vette, és hasonló arányban vannak azok, akik új, lehetőség szerint olcsóbb beszállítókat keresnének. Elbocsátásra, a bérek csökkentésére nem készülnek az agrárvállalkozások, sokkal inkább a növekedésben bíznak.
Az MBH Bank országszerte csaknem ötszáz cég megkérdezésével készült reprezentatív felmérése szerint a legfontosabb tervek között szerepel még az államilag támogatott hitelek felvétele, az energiahatékonysági, valamint az automatizációt és a digitalizációt növelő beruházások. Ezeket a megkérdezettek 24, 23, illetve 16 százaléka tervezi a közeljövőben. Egy-egy új termék, szolgáltatás kifejlesztése viszont kisebb arányban szerepel a tervek között, a válaszadók 14 százaléka készül erre.
Hollósi Dávid, a hitelintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója arra számít, hogy az elmúlt évek nehézségei után 2025-ben már érdemben bővülhet az agrár- és élelmiszeripar hitelállománya.
A kutatásban megkérdezettek számára a legfőbb nehézségek elsősorban a költségnövekedéssel kapcsolatosak: 87 százaléknak jelentenek gondot az alapanyagárak, 82 százaléknak az energiaárak emelkedése, ezt követi 76 százalékkal a gazdasági környezet. Jelentős kihívás még a munkaerőhiány is, ami bár kevesebb cégnek okoz gondot, de amelyeknek igen, ott magas arányban ezt jelölték meg fő nehézségként a válaszadók – derült ki a felmérésből. A működési költségek csökkentését 48 százalék, a termelési hatékonyság növelését 34 százalék nevezte meg az infláció hatásainak ellensúlyozására tett eszközeként.
Új piacok és üzleti területek bevonásával körülbelül az agrárcégek negyede (26 százalék) próbálkozott, illetve majdnem minden második cég próbált – változatlan (21 százalék), illetve magasabb árak mellett (21 százalék) – szélesebb ügyfélkör számára értékesíteni. A munkavállalók számára minden ötödik cég biztosított béremelést az inflációs hatások ellensúlyozásaként – állapította meg az elemzés.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
