Az elmúlt időszakban kisebb jelentőségű szankciós csomagokat fogadtak csak el – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy Putyin orosz elnök újabb választási győzelme ismét felvetette egy új szankciós csomag lehetőségét az Európai Unió részéről.
Fotó: Shutterstock
A vezető közgazdász emlékeztetett, még februárban elfogadták a 13. szankciós csomagot – ez inkább szimbolikus jelentőségű volt, célja pedig sokkal inkább az volt, hogy a háború kitörésének második évfordulójára legyen egy újabb szankciós csomag. Ez részben újabb személyek szankcionálását célozta, részben pedig a korábbi szankciós csomagok megkerülését próbálta megakadályozni. Putyin újraválasztása kapcsán nem született újabb, külön szankciós csomag. Amiről szó van, az a Navalnij halálához köthető harminc személy, illetve szervezet szankcionálása beutazási korlátozásokkal, illetve vagyonuk befagyasztásával, ami Regős Gábor szerint nem biztos, hogy meglepetésként érte az érintetteket, így felkészülhettek rá.
Amiről még korábban – lassan két hónapja – szó volt, az a 14. szankciós csomag. Ennek bevezetéséről azonban még nincs túl sok konkrétum – így konkrét dátum sem. A fő kérdés a 14. csomag esetében az volt, hogy megtiltsák-e az Oroszországból származó alumíniumimportot.
Erről Regős Gábor korábban lapunknak úgy nyilatkozott, alumíniumügyben már nemcsak az Európai Unió és Oroszország viszonya lehet a döntéskor meghatározó, hanem az európai szereplők érdekei is, amelyek kettősek. Az alumíniumipar egyértelműen támogatna egy ilyen ötletet, hiszen ezzel az olcsó import lehetetlenülne el – vagy legalábbis drágulna meg –, ami az ő pozícióikat javítaná. Ugyanakkor az importált alumíniumot számos ágazat felhasználja – például csomagoláshoz, építkezésekhez –, így az intézkedésnek bőven lennének ellenzői is. A tavalyi év első 11 hónapjában a legnagyobb alumíniumimportőr Oroszországból Görögország volt, amelyet Németország és Lengyelország követett.
A 14. csomagnak szintén fontos eleme lehet a korábbi korlátozások kikerülésének akadályozása, hiszen látható volt, hogy a szankciók sok esetben azért maradtak hatástalanok, mert Oroszország azokat például harmadik országok közbeiktatásával meg tudta kerülni. Az új csomag kapcsán felmerült mezőgazdasági termékek (elsősorban) gabona importjának korlátozása is – nem függetlenül az Európai Uniós gazdák tiltakozóhullámától. Ezt az intézkedést elsősorban Csehország, Lengyelország, illetve a balti államok szorgalmazzák, hangsúlyozva, hogy az Oroszországból importált gabonában lehet Ukrajnától elszedett gabona is.
