Az unió most készülő 13. szankciós csomagja a kiszivárgott hírek szerint inkább szimbolikus jelentőségű. A csomag célja, hogy az Európai Unió fel tudjon valamit mutatni az orosz–ukrán háború kitörésének második évfordulóján, így ebbe olyan elemek kerülhetnek bele, amelyek esetében a tagállami tiltakozás valószínűsége alacsony – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője. Kifejtette, magánszemélyek szankcionálása megjelenhet a csomagban, viszont aki egy ilyen listára való felkerülésre számít, az erre jó eséllyel már felkészült, így túl nagy hatása nem lesz.
Érdekesebb lesz ennél – ha lesz – a 14. csomag – mutatott rá Regős Gábor. Egyelőre itt is csak felröppent hírek állnak rendelkezésre – tette hozzá –, ezek alapján lehet következtetéseket levonni. Ebben a csomagban
már felmerülnek újabb importkorlátozó lépések is, mint például az alumínium Oroszországból az Európai Unióba való behozatalának tilalma.
Ebben az esetben már nem csak az Európai Unió és Oroszország viszonya lehet a döntéskor meghatározó, hanem az európai szereplők érdekei is, amelyek kettősek. Az alumíniumipar egyértelműen támogatna egy ilyen ötletet, hiszen ezzel az olcsó import lehetetlenülne el – vagy legalábbis drágulna meg –, ami az ő pozícióikat javítaná.
Ugyanakkor az importált alumíniumot számos ágazat felhasználja – például csomagoláshoz, építkezésekhez –, így az intézkedésnek bőven lennének ellenzői is. A tavalyi év első 11 hónapjában a legnagyobb alumínium importőr Oroszországból Görögország volt, melyet Németország és Lengyelország követett. Hazánk aránya az uniós importon belül elenyésző, mindössze 0,3 százalék, tehát az intézkedés minket közvetlenül nem érintene, de a megemelkedő árszínvonal hazánkra is hatással lenne, azaz lenne egy minimális inflációnövelő hatása – mutatott rá a szakértő.
Fotó: Shutterstock
Bár nem kifejezetten a szankciós csomaghoz kapcsolódik, de annak része lehet az orosz LNG-szállítmányok betiltása – emelte ki Regős Gábor. Ezt, mint ismert,
elsősorban az Egyesült Királyság szorgalmazza, azért, hogy az uniós csőrendszerből nehogy véletlenül egyetlen orosz eredetű gázmolekula is érkezzen a szigetországba.
Gazdasági szempontból nem bír túl nagy relevanciával, de felmerült az orosz diplomaták mozgásának korlátozása – itt azért a gyakorlati megvalósítás szintén felvet kérdéseket Regős Gábor szerint.
Összességében tehát elég nehéz lenne megmondani, hogy a 14. szankciós csomagban mi lesz, így az sem látható előre, hogy ennek mennyire lesznek vagy nem lesznek érezhető gazdasági hatásai – akár Európára, akár Oroszországra nézve.
Az eddigiekről viszont jól látható, hogy bár vannak hatásai, azokat sokkal inkább Európa érzi meg – negatív értelemben. Regős Gábor korábban úgy fogalmazott, bár a szankciók tekinthetők egyfajta gazdasági válasznak Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, valójában nem értek célt.
Európának – mivel az energiát tekintve összességében nettó importőr – elsősorban az energiaárak emelkedése fáj igazán, amely egyrészt hozzájárult a magasabb inflációhoz, másrészt csökkentette a versenyképességet. A helyzet eddigi nyertese, az Egyesült Államok: több uránt vesz az oroszoktól, mint korábban – noha az energiahordozók behozatali korlátozásának legfőbb szószólója. Ez talán azért is lehet, mert az oroszok által felhagyott piacokon ő szeretne teret nyerni, jócskán nőtt is az Európába irányuló LNG-export.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
