Gazdasági időzített bomba lehet ez EU legújabb terve

Az európai alumíniumgyártók az orosz alumíniumimport teljes tiltását szeretnék elérni, az ipari felhasználók szerint azonban ez az árak növekedéséhez vezetne.

Forrás: Politico2024. 02. 06. 10:52
European Commission Headquarter In Brussels
BELGIUM-POLITICS-EC-BREXIT Fotó: MICHELE SPATARI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb harakirire készülhetnek Brüsszelben: ezúttal az európai felhasználás kilenc százalékát kitevő orosz alumíniumimportot szeretnék betiltani, ami értelemszerűen az árak emelkedéséhez vezetne. Az erre vonatkozó javaslatot Litvánia nyújtotta be Észtország, Lettország és Lengyelország támogatásával.

Alumínium (Forrás: Pixabay)

Míg a magas energiaárak és az olcsó import által szorongatott európai gyártók támogatják a javaslatot, az ipari felhasználók hevesen ellenzik azt, mert 

gazdasági időzített bombának tartják.

Az eredeti terv szerint az alumíniumra vonatkozó szankciót szerették volna az orosz invázió második évfordulójára, február 24-re elfogadni, erre azonban kicsi az esély. Ehelyett a következő, tizenharmadik szankciós csomag főként további magánszemélyek listáját tartalmazza majd, valamint több vállalatnak megtiltja, hogy kettős felhasználású termékeket és harcászati termékeket exportáljon Oroszországba – mondta két névtelenül nyilatkozó uniós diplomata a Politico hírportálnak. Bármi ennél komolyabb intézkedés elfogadásához egyszerűen túl rövid az idő – tette hozzá egyikük.

A brüsszeli vezetés a jelek szerint annak ellenére továbbra is rendíthetetlenül hisz a szankciók erejében, hogy már a Politico is elismerte, hogy azok nem működnek, ráadásul többször bebizonyosodott, hogy azokat ipari mértékben kijátsszák – és még csak nem is feltétlenül unión kívüli piaci szereplők.

Erre az egyik leglátványosabb példa a január végén a jemeni húszi lázadók által megtámadott Marlin Luanda tartályhajó, amely olyan orosz olajipari termékeket szállított, amelyek görög vizeken, tehát a szankciókat megsértve kerültek a hajóra.

Igazából azért nincs ebben semmi meglepő, mert hogy ezt minden szakértő nagyon régóta mondja, tudja, mert a számokból abszolút az jön ki, hogy átrakodott, más zászló alatt közlekedő, illetve kevert olaj mozog Európába. Ennek a gyakorlata már akkor elindult, amikor még életbe sem lépett az európai uniós szankció tengeri szállításokra

– mondta el lapunk megkeresésére Tóth Máté energiajogász, a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja.

Már akkor tudtuk, hogy ilyenek vannak, és azt is tudtuk, hogy mind Primoszk, mind Novorosszijszk kikötőjében, az Európába irányuló tengeri szállítás két korábbi nagy gócpontjában, megjelentek olyan balti országok, illetve görög zászlós hajók, amelyek fedélzetén az olaj úgy volt például litván,  hogy összekeverték az 51 százalék litván olajat a 49 százalék orosszal. Tehát ilyen trükközések mentek már két évvel ezelőtt is, és ezek a trendek csak felerősödtek azután, hogy az olaj szankciók életbe léptek

– tette hozzá a szakértő.

Borítókép: Az Európai Unió zászlói a bizottságnak otthont adó Berlaymont-épület előtt Brüsszelben  (Fotó: Michele Spatari/NurPhoto / NurPhoto via AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.