Innováció és mesterséges intelligencia a jog, űripar és hadiipar szolgálatában

A mesterséges intelligencia jogi szabályozása és az űripar voltak a Figyelő és a Világgazdaság által szervezet évadnyitó innovációs konferencia harmadik, záró szekciójának fő témái csütörtökön.

Jelenleg nincs vagy alig van jogi szabályozása a mesterséges intelligenciának, de az unióban ez nem sokat várat magára – kezdte előadását Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogász. A technológiai szabályozásban megjelenik, hogy az emberi jogokat is védeni kell, hogy a demokratikus berendezkedést ne veszélyeztesse, hatása minimális lehessen. Maga a jogi szabályozás igénye 1942-ig nyúlik vissza, már Asimov is leírta, hogy „a robot nem sérthet meg embert”.

Pokó Diána: A jogi szabályozás igénye nem újkeletű, készülnek az uniós irányelvek (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)

A jelenre áttérve a készülő uniós rendeletet összességében harminchat hónapon belül már alkalmazni kell – mondta a szakjogász. Hozzátette, lesz a hazai jogalkotónak is feladata, többek között tanúsítványok jelennek meg az MI-alkalmazásoknak.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora arról beszélt: cél, hogy ez nemzetközileg jegyzett befektető egyetemet valósítsanak meg, a tudástranszfer irányába kívánnak előrelépni. Nem látott még olyat, hogy valamely itthon végzett hallgató külföldön ne állt volna helyt, így a hazai tudásállomány adott – mutatott rá. Nem csak az innovációt kell tehát kezelni a rektor szerint, komoly feladat hárul az egyetemekre is abban a tekintetben, hogy ne csupán oktatási intézmény legyen.

Márton István: Kiemelt szerepű az MVM Edison programja (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)

Márton István, az MVM vállalati inkubációs osztályvezetője az innováció nagyvállalati lehetőségeiről, létjogosultságáról beszélt. Megkülönböztetünk belső és küldő innovációt, létrehoztak egy egységes MVM tudásközpontot azért, hogy a tudás megmaradhasson és hasznosuljon a mindennapi munkavégzés és az innováció során. Kiemelt szerepű a vállalat MVM Edison programja.

Űripari kerekasztallal folytatódott a program, Ferencz Orsolya a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Pacher Tibor, a Puli Space Technologies ügyvezetője, Zentai István, a Space Policy Expert, Spacebuzz Hungary Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke részvételével. Itt elhangzott, három éve van nemzeti űrstratégia Magyarországon. A képzett szakemberekhez szükséges a tanárok képzése és az életpályamodell, hogy a már végzett szakembereket itthon tartsák. A feladatunk az, hogy az innovációtól eljussunk a klasszikus méretű űripari ágazatig.

A hadiipari kerekasztalon Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet ezredese, Baranyi Nándor, a Pro Patria műszaki igazgatója, Zámbó Marcell, a Security Operation Center vezetője, valamint Dicse Jenő, a SkillDict Zrt üzletfejlesztési igazgatója vett részt. Elhangzott, a védelmi rendszerek még költségesek, ám rohamos az igénynövekedés a drónrendszerek vezérlésére, sokan megijedtek az orosz–ukrán konfliktustól és szeretnék javaikat, területiket megvédeni. Egyelőre ugyanakkor még az ember irányít, „ő nyomja meg a gombot”.

A felsőoktatás és a vállalati szektor összekapcsolódásáról Birkner Zoltán (képünkön jobbra), a Pannon egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Charaf Hassanm a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja beszélgetett. Elhangzott a cégek és egyetemek egymásra hangolása a kulcs, ennek az összehangoltságnak az eredménye az innovációs index értéke is. A befektetők felé szükséges a sikerességi ráta felmutatása, win-win helyzetekre kell törekedni.