– Bár a vízenergia aránya az európai megújuló energiatermelésben csökkenő tendenciát mutat, kilenc európai országban és az unióval határos Grúziában továbbra is ez a domináns megújuló energiaforrás. Ezen országok között szerepelnek viszonylag kisebb lakosságú államok, valamint jelentős ipari hatalmak, úgymint Svédország és Ausztria. Ezenfelül a vízenergia kulcsszerepet játszik Izlandon, Norvégiában, Portugáliában, Törökországban, Franciaországban, Horvátországban, Montenegróban és Albániában is – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
A vízenergia-termelés arányának csökkenése ellenére, 2022-re az európai vízenergia-kapacitás összességében elérte a 258 gigawattot, ami jelentős növekedést jelent a 2000-es évek elejéhez képest, csaknem másfélszerese az akkori kapacitásnak. Ezen belül Norvégia áll az élen Európában 33,8 gigawattos kapacitásával, ezt követi Törökország 32,1 gigawattal, majd Franciaország 25 gigawattal.
Az elmúlt két évtizedben a szélenergia előkelő helyet foglalt el a megújuló energiaforrások között, és négy országban – Spanyolországban, Dániában, Litvániában és Luxemburgban – a legjelentősebb megújuló energiaforrássá vált. Az Európai Unióban a szélenergia teljes termelése 2022-ben átlépte a 419,5 terawattórát, ami kiemelkedő mérföldkő a szélenergia hasznosításában. Ebben az évben Németország állt az élen 125 terawattórával, amely számottevő, majdnem kétszerese a második helyezett Spanyolország termelésének. Franciaország és Svédország szorosan követte őket, míg a további vezető tagállamok hasonló, mintegy húsz terawattóra körüli termeléssel büszkélkedhettek.
Az elemzés rámutat, hogy Európa jelentős előrelépést tett a napenergia területén 2023-ban, 55,9 gigawatt új kapacitással bővítve, ami negyven százalékkal magasabb az előző évhez képest, a Solar Power Europe legutóbbi jelentése alapján. Az elmúlt két év során a piac mérete megduplázódott, ám az iparági szövetség szerint a következő években lassulás várható. A gazdaságkutató alapítvány szerint az elmúlt évek bővülése tükrözi az Európai Unió tagállamainak napenergia iránti folyamatos elköteleződését, valamint a zöldenergiára való átállás stratégiai fontosságát. Így 2022-ben az unió országai összesen 32,8 gigawatt napenergia-kapacitást adtak hozzá, amivel tovább erősítették az európai napenergia-piacot. Ebben a kontextusban Németország áll az élen 67,4 gigawattos kapacitásával, ezt követi Olaszország, Hollandia és Spanyolország. Magyarország is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, 2022-ben már több mint négyezer megawatt napenergia-kapacitással rendelkezve, amivel bekerült a legnagyobb kapacitású tagállamok közé.
A következő években várhatóan tovább növekszik a megújuló energiaforrások kapacitása, és az Európai Unió által szén-dioxid-mentesnek minősített atomenergia is egyre fontosabbá válik az energiamixben.
Az amerikai Energiainformációs Ügynökség (EIA) globális előrejelzése alapján, 2050-re a napenergia állhat az élen. Az sem kétséges, hogy az energiatárolás szerepe is egyre fontosabbá válik, mivel a különböző energiaforrások integrálása és a folyamatos energiaellátás biztosítása kiemelt prioritás lesz.
