Aranybánya nélkül is jól fut az aranyexport

A közel-keleti Egyesült Arab Emírségek az utóbbi időben a világ harmadik legnagyobb aranyexportőrévé- és importőrévé vált. Mindez azért meglepő, mert nincs aranybánya az országban, a nemesfémmel kizárólag kereskednek. A kőolajról való leválás egy tudatos stratégia része, de az arannyal való kereskedelem számos kérdést vet fel, és az exportstruktúra átalakításának helyes iránya kapcsán is sokasodnak a kérdőjelek – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Az OEC (Observatory of Economic Complexity) adatai szerint 2022-ben az arany volt a világ hetedik legtöbbet forgalmazott terméke, közel 480 milliárd dolláros teljes kereskedelemmel. A számokból kiderül, hogy 2021 és 2022 között az arany exportja 9,38 százalékkal, 437 milliárd dollárról 478 milliárd dollárra nőtt. Az arany a teljes világkereskedelem 2,02 százalékát teszi ki. A majdnem két számjegyű növekedés nem meglepő, hiszen a nemesfém az első számú menekülőeszköz, és magas inflációs környezetben, illetve geopolitikai konfliktusok közepette rendkívüli módon felértékelődik a szerepe és természetesen az ára is – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Aranyexport: a harmadik legnagyobb

Az adatok szerint 2022-ben az Egyesült Arab Emírségek 32,8 milliárd dollár értékben exportált aranyat, ezzel a világ harmadik legnagyobb aranyexportőrévé vált. Ugyanebben az évben az arany volt a harmadik legfontosabb termék az ország kiviteli struktúrájában. 

Az Egyesült Arab Emírségekből származó kivitel fő célországai: Svájc (8,29 milliárd dollár), Hongkong (5,92 milliárd dollár), Törökország (3,41 milliárd dollár), India (3,22 milliárd dollár) és Kuvait (2,63 milliárd dollár). 2022-ben az Egyesült Arab Emírségek 57,1 milliárd dollár értékben importált aranyat, ezzel a világ harmadik legnagyobb aranyimportőre volt. Ugyanebben az évben az arany volt az első számú legtöbbet importált áru az Egyesült Arab Emírségekben. Az ország fő aranyimportőrei Mali (5,57 milliárd dollár), Oroszország (5,36 milliárd dollár), Ghána (4,68 milliárd dollár), az Egyesült Királyság (4,5 milliárd dollár) és Zimbabwe (4,46 milliárd dollár) voltak. A számokat látva némi szarkazmussal azt mondhatjuk, hogy jelentős iparágon belüli kereskedelem zajlik az Egyesült Arab Emírségekben.

Aranybánya nélkül is jól fut az aranyexport

Hogy kerül ide az Egyesült Arab Emírségek?

A tanulmány szerint ezen a ponton joggal merül fel a kérdés: hogyan kerül bele ezekbe a statisztikákba a közel-keleti ország? Abban az esetben ugyanis, ha az átlagos európai a Közel-Keletre, és azon belül az Egyesült Arab Emírségekre gondol, akkor az export kapcsán elsősorban a kőolaj juthat az eszébe. A kilencvenes évek közepén a nyers és feldolgozott kőolaj aránya az exportstruktúrában több volt mint hetven százalék volt, ami azt jelentette, hogy az ország gazdasága a kőolaj kivitelétől és annak világpiaci árától függött. Idén azonban már nagyon leegyszerűsítő amellett érvelni, hogy az Egyesült Arab Emírségek kizárólag kőolajat visz a világpiacra. A legfrissebb, 2022-es adatok szerint ugyanis a fekete arany súlya a kiviteli struktúrán belül 34,2 százalékra esett vissza. 

Ezzel szemben az arany és a gyémánt kivitele az 1996-os egy százalék alatti értékről 2022-re közel 16 százalékra emelkedett. Utóbbi annak tükrében is különösen meglepő, hogy az országban nincs sem arany-, sem pedig gyémántbánya.

Etikai és emberi jogi kérdések

A jelenség hátterében kimondva-kimondatlanul az ország kőolajpiacoktól való függőségének csökkentése áll. A gazdasági diverzifikáció létfontosságú a nyersanyagfüggő országok számára, mert csökkenti a külső hatások (áringadozások, geopolitikai kockázatok, világpiaci strukturális problémák) tekintetében jelentkező kiszolgáltatottságukat. Így talán nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban rendkívül látványosan csökkent az Egyesült Arab Emírségekben a kőolaj súlya a kiviteli struktúrában.

A Carnegie Endowment for International Peace szerint az Egyesült Arab Emírségek 2016-ban több mint száz olyan országból importált aranyat, amelyek főként Afrikában, Dél-Amerikában vagy Dél-Ázsiában találhatók. Ezek közül az országok közül sokan kevésbé foglalkoznak hagyományos nagyüzemi aranybányászattal, inkább a magyar fordításban talán kézműves és kisipari aranybányászatról (artisanal and small-scale gold mining, ASGM) ismertek. Az ASGM-et az alacsony tőkebevitel, a hagyományos technológiák használata, a nagy munkaerőigény és a gyenge vagy hiányzó kormányzati szabályozás jellemzi. Ugyanakkor a koncepció fontos jövedelemforrást jelent a vidéki közösségeknek. Ezzel párhuzamosan a néhány országban – különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szudánban és Venezuelában – az ASGM-aranyat néha megadóztatják, vagy más módon a felkelést folytató illegális fegyveres csoportok javára használják fel, vagy ezzel kapcsolatosan súlyos emberi jogi jogsértéseket követnek el. 

Emiatt az ASGM-aranyat néha konfliktusos ásványként (conflict mineral) jellemzik. Még azokban az országokban is, amelyeket nem sújtanak polgári konfliktusok vagy atrocitások, a kitermelésre gyakran hatással van a gyenge vagy nem létező kormányzati felügyelet, az illegális export és a csempészet.

Az Oeconomus tanulmánya szerint az Egyesült Arab Emírségek exportdiverzifikációjának törekvései érthetők, azonban az ország nem a klasszikus mezőgazdaság (ásványkincs), ipar, szolgáltatások utat járja be, amikor igyekszik a Közel-Kelet és a világ egyre nagyobb aranykereskedőjévé válni. Összességében azt lehet mondani, hogy a kezdeményezés jó, annak a megvalósítása, azonban felvet számos fenntarthatósági, etikai, emberi jogi és versenyképességi kérdést is.