Aranybánya nélkül is jól fut az aranyexport

A közel-keleti Egyesült Arab Emírségek az utóbbi időben a világ harmadik legnagyobb aranyexportőrévé- és importőrévé vált. Mindez azért meglepő, mert nincs aranybánya az országban, a nemesfémmel kizárólag kereskednek. A kőolajról való leválás egy tudatos stratégia része, de az arannyal való kereskedelem számos kérdést vet fel, és az exportstruktúra átalakításának helyes iránya kapcsán is sokasodnak a kérdőjelek – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Etikai és emberi jogi kérdések

A jelenség hátterében kimondva-kimondatlanul az ország kőolajpiacoktól való függőségének csökkentése áll. A gazdasági diverzifikáció létfontosságú a nyersanyagfüggő országok számára, mert csökkenti a külső hatások (áringadozások, geopolitikai kockázatok, világpiaci strukturális problémák) tekintetében jelentkező kiszolgáltatottságukat. Így talán nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban rendkívül látványosan csökkent az Egyesült Arab Emírségekben a kőolaj súlya a kiviteli struktúrában.

A Carnegie Endowment for International Peace szerint az Egyesült Arab Emírségek 2016-ban több mint száz olyan országból importált aranyat, amelyek főként Afrikában, Dél-Amerikában vagy Dél-Ázsiában találhatók. Ezek közül az országok közül sokan kevésbé foglalkoznak hagyományos nagyüzemi aranybányászattal, inkább a magyar fordításban talán kézműves és kisipari aranybányászatról (artisanal and small-scale gold mining, ASGM) ismertek. Az ASGM-et az alacsony tőkebevitel, a hagyományos technológiák használata, a nagy munkaerőigény és a gyenge vagy hiányzó kormányzati szabályozás jellemzi. Ugyanakkor a koncepció fontos jövedelemforrást jelent a vidéki közösségeknek. Ezzel párhuzamosan a néhány országban – különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szudánban és Venezuelában – az ASGM-aranyat néha megadóztatják, vagy más módon a felkelést folytató illegális fegyveres csoportok javára használják fel, vagy ezzel kapcsolatosan súlyos emberi jogi jogsértéseket követnek el. 

Emiatt az ASGM-aranyat néha konfliktusos ásványként (conflict mineral) jellemzik. Még azokban az országokban is, amelyeket nem sújtanak polgári konfliktusok vagy atrocitások, a kitermelésre gyakran hatással van a gyenge vagy nem létező kormányzati felügyelet, az illegális export és a csempészet.

Az Oeconomus tanulmánya szerint az Egyesült Arab Emírségek exportdiverzifikációjának törekvései érthetők, azonban az ország nem a klasszikus mezőgazdaság (ásványkincs), ipar, szolgáltatások utat járja be, amikor igyekszik a Közel-Kelet és a világ egyre nagyobb aranykereskedőjévé válni. Összességében azt lehet mondani, hogy a kezdeményezés jó, annak a megvalósítása, azonban felvet számos fenntarthatósági, etikai, emberi jogi és versenyképességi kérdést is.