A saját adatok alapján exponenciálisan élénkül a kereslet a támogatott konstrukciók (a falusi csok és a csok plusz iránt – számolt be lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy február végéig kétezren igényeltek csok pluszt 26 millió forint értékben.
Kifejtette, noha az új támogatási formát még tavaly év végén bejelentették, nem csupán az igénylőknek kellett megfelelni a kritériumoknak, hanem a hitelintézeteknek is fel kellett készülniük. Így lehetséges az, hogy januárban kevesebb volt a tényleges igénylő, mint februárban, az érdeklődők száma pedig tavasszal tovább nőhet, több okból is. Igaz, falusi csokot csak a nagyobb pénzintézetek folyósítanak, ezáltal jóval kevesebb helyen érhető el.
A két támogatott konstrukció iránt összességében (tekintve, hogy ezek kombinálhatók is egymással, illetve az igénylők mellett a választott ingatlan is meg kell feleljen a feltételeknek) négy térségben mértek kiemelkedő érdeklődést. Pest, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb az érdeklődések száma. Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében a jelentős gazdasági erőt képviselő nagyvárosok agglomerációjában magasabb az érdeklődés, főleg akkor, ha az agglomerációs település falusi csokos település is egyben.
Balogh László kiemelte, a falusi csok mellett szól, hogy ez az egyetlen támogatási forma, amit azok a családok is igényelhetnek, ahol már nem terveznek több gyereket.
Ahogyan szükség volt időre a felkészüléshez és az átálláshoz, addig a szezonalitás növelheti az igénylések számát és a kertes házak iránti keresettséget. Ugyanis, ahogy Balogh László fogalmazott, az állami konstrukciókat igénylők több mint hatvan százaléka ikerházat, sorházat vagy családi házat keres, nem a nagyvárosi, társasházi lakások vevői között találjuk őket. A kertes házak szezonja pedig tavasszal kezdődik.
Ehhez jön hozzá a piac általános állapota: ha ugyanis egy teljesen pangó piacon lépnének életbe a kedvezmények, jóval kevesebben tudnák kihasználni őket, mivel
az igénylők jelentős része a meglévő ingatlanát adja el és használja fel önerőnek az érte kapott vételárat.
Most viszont nagyobb érdeklődés mellett gyorsabban eladhatók a meglévő ingatlanok.
Lapunk kérdésére a szakértő elmondta, befolyásoló tényező lesz még az otthonfelújítási támogatás is, ami több módon is képbe jöhet. Egyfelől önmagában növelheti a felújítandó házak iránti keresletet – elvben a megvásárlásukhoz szükséges önerőből el lehet különíteni a felújítás önrészéhez szükséges egymillió forintot. Ha pedig a falusi csokot igénylők otthonfelújítási támogatásért is folyamodnak, jóval magasabb összeg áll a rendelkezésükre és meg átfogóbb felújítást képesek megvalósítani, így pedig megérheti falusi csokos településen felújítandó házat venni. Mint ismert, ennek a támogatásnak a felét amúgy is renoválásra kell fordítani.
Ha pedig az összes kedvezményt kombinálja az igénylő, a szabad felhasználású babaváró támogatás biztosíthatja a lakásfelújítási támogatás elnyeréséhez szükséges egymillió forintos önerőt – sorolta a szakértő. Hozzátette: egy költözés a legtöbbször együtt jár a leendő otthon kisebb-nagyobb újragondolásával. Az összes lehetőség maximális kihasználásával viszont tovább nőnek a lehetőségek, a megvehető alapterület és így a szóba jöhető ingatlanok választéka is. De a fordítottjára is akadhat példa – az érdeklődő mégis jogosult valamilyen kedvezményre, amellyel előzőleg nem számolt. Az új lehetőség, valamint a szezonalitás egyaránt növelheti az érdeklődést mind a házak, mind a támogatási formák iránt.