A kétezres években indult és valójában máig tartó autóipari beruházások azok, amelyek Győrt kiemelték a vidéki nagyvárosok közül. Ez a változás magával hozta azt is, hogy az ország északkeleti régióiból is települtek át a munkalehetőség miatt, ha pedig az egyetemvárosi pozíciót és az osztrák, valamint a szlovák hatás közelségét is hozzávesszük, jelentősen formálja a város és közvetlen térsége ingatlanpiacát – ismertette lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Kifejtette: Győrben az összesített, átlagos négyzetméterár 782 ezer forint, ez pedig drágább némely budapesti külső kerületnél.
Ráadásul az agglomerációja is nagy. Amíg Budapestéhez egyébként kicsivel több mint nyolcvan, Győr vonzáskörzetéhez 68 település tartozik, egy évtized alatt jelentősen megnövekedett lakosságszámmal. A közvetlen Győr melletti települések között találjuk a régió legdrágábbjait. A fizetőképesnek mondható kereslet ellenére mégsem aránytalanul magasak az árak, az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára Győrben 890 ezer forint. Az árszintek miértje pedig a kormányzati lakáspolitikában keresendő, ugyanis az otthonteremtő kedvezmények nemcsak a keresletet, hanem a kínálatot is igyekeztek élénkíteni (lásd az ötszázalékos lakásáfát), ha pedig a kettő egyszerre képes bővülni, versenyhelyzetet teremt (az új építésűek piacán is) – magyarázta Balogh László. Hozzátette: ami a kínálatot illeti, a teljes megyében 5700-ról 7100-ra nőtt egy év alatt, Győrben csak tízszázalékos volt a kínálatbővülés, az árak pedig stagnáltak. Az albérletek esetében ugyanakkor egy év alatt jelentős drágulás ment végbe, 150 ezerről 195 ezerre nőtt az átlagár, ami azt jelenti, hogy idén a 2023-as budapesti árszinten lehet Győrben lakást bérelni. Az előbb ismertetett valamennyi tendencia azért is érdekes – mutatott rá Balogh László –, mert hasonló felfutás előtt állhat Debrecen és Szeged is, annak minden ingatlanpiaci és gazdasági, munkaerőpiaci vonzatával.
Sopronban ehhez képest az albérletárak csupán 15 százalékkal drágultak átlagosan 165 ezer forintra, a négyzetméterárak pedig kicsivel a győri alatt találhatók. A harmadik legdrágább Rajka a koronavírus-járvány idején vált keresetté.
Ha pedig a legolcsóbb településeket nézzük, jelzésértékű, hogy a 183 település kétharmadában érhető el a falusi csok, szemben a megyénkénti több mint négyötödös aránnyal, és mindössze kilenc olyan település van, ahol az átlagos négyzetméterár nem haladja meg a kétszázezer forintot. Mindez pedig azt is jelenti Balogh László szerint, hogy ebben a régióban akkor legkönnyebb megvalósítani a helyben maradást, ha az otthonteremtő támogatásokat – a babaváró hitelt is beleértve – kombináljuk egymással.
Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője lapunk megkeresésére elmondta: Győr közvetlen közelében nem található falusi csokos preferált kistelepülés, a tágabb agglomerációs területen azonban már érvényesíthető ez a támogatás. Kitért rá, hogy a győri területen dolgozó kollégák beszámolója alapján már a karácsonyi időszaktól érezhető volt a kereslet élénkülése.
A gazdasági helyzet javulása, a csökkenő kamatpálya és a megújuló otthonteremtési támogatások mind élénkítő hatással voltak az érdeklődésre.
A második legkeresettebb település a Duna House gyűjtése szerint Mosonmagyaróvár, itt otthonteremtésre átlagosan 46,4 millió forintot fordítottak a vevők, az átlagos ingatlanméret 72 négyzetméter. Hasonló átlagok jellemzik Sopront, ám ott a jó ár-érték arányú ingatlanok azonnal elkelnek, a lakásokat ötven, a házakat százmillió forintos összeghatáron belül keresik. Benedikt Károly megjegyezte, a csok plusz hatása itt azért nem számottevő, mert sokan ingáznak Ausztriába.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: FFoldi D. Attila)
