Ázsia országai gazdasági fejlettségükben, illetve földrajzi determináltságukban is nagymértékben különböznek, így a zöldátállást is teljesen eltérő módon igyekeznek megoldani. A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régiója híres a bőséges energiaforrásairól, bár ezek főként fosszilis tüzelőanyagok formájában vannak jelen – ismertették lapunk megkeresésre az Eurázsia Központ kutatói.
A Közel-Keleten a zöldenergia tekintetében egyértelműen kiemelkedik Szaúd-Arábia. Az arab ország vezetése nemrégiben bejelentette, hogy 2030-ig 270 milliárd dollárt fektet be alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaprojektekbe, és ötven százalékra kívánja növelni energiamixében a megújuló energiaforrások arányát. Emellett fontos megemlíteni az Egyesült Arab Emírségeket is, ahol 2050-ig kívánják ötven százalékra emelni a zöldenergia arányát, és ahol jelentős összegeket fordítanak a békés célú atomenergia-ágazat fejlesztésére. Mindez tükrözi az ország elkötelezettségét forrásainak diverzifikálása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése iránt.
Továbbá Ománt sem szabad kihagyni a sorból, amely szintén jelentős olaj- és gáztermelő kapacitással bír, de felvilágosult megközelítést alkalmaz energetikai jövőjével kapcsolatban.
A dél-kaukázusi országok közül (három posztszovjet államot ideértve) a megújuló energiaforrások felhasználása igen elterjedt – ismertették a kutatók.
Grúzia energiatermelésében alig 23 százalékot tesz ki a gáz, a többi energiát vízerőművekből nyeri, és alig egy százalékot biztosítanak a szélerőművek. Ez azonban nem feltétlenül a zöldítés felé tett fordulat, hanem a természeti körülmények eredménye – hívták fel a figyelmet a szakértők.
Örményországban 2030-ig ezer MW naperőmű-kapacitást terveznek beépíteni, jelenleg azonban az energiatermelés csaknem több mint a felét a víz- és a nukleáris energia adja, ahol a víz több mint 25 százalékot tesz ki. A napenergia mindössze egy százalék körül van, míg a gáz 43-at tesz ki.
Azerbajdzsán energiatermelésében a megújulók aránya 1688 MW-ra becsülhető, ami megközelítőleg húszszázalékos részarány, és 2028-ra el kell érnie a 33 százalékot. Jelentős fejlesztéseket hajtanak végre közel- és távol-keleti cégek, így például a Masdar építette a Dél-Kaukázus legnagyobb naperőművét Baku közelében. A 230 MW-os Garadagh naperőmű éves teljesítménye ötszázmillió kWh, ennek üzembe helyezésével az azeri energiarendszerben telepített megújuló energiaforrások aránya 16,5-ről 21,2 százalékra nőtt. A cég ezenkívül további 315 MW-os és 445 MW-os naperőművet, valamint egy 240 MW-os szélerőművet tervez telepíteni – sorolták a szakértők.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MZI/Bodnár Boglárka)
