Fontos adatokról hull le a lepel a héten

.

Illusztráció Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

A héten a statisztikai hivatal több fontos adatot is közöl. Ma a márciusi termékkülkereskedelmi mutatók első becslése derül ki.

– Februárban a termékkülkereskedelem kedvezően alakult: az export éves alapon 3,4 százalékkal bővült, míg az import 4,7 százalékkal csökkent – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Jelezte: az egyenleg az egy évvel korábbinál 1,2 milliárd euróval kedvezőbb, 1,7 milliárd euró lett. A rekordegyenlegben szerepet játszott a cserearányok javulása is: a cserearány két százalékkal javult az exportárak 3,9, illetve az importárak 5,8 százalékos csökkenésének eredményeként. Remélhetőleg a márciusi egyenleg is kedvezően alakul, hiszen az áruk egyenlegének nagy szerepe van a folyó fizetési mérlegben – tette hozzá.

A háztartások óvatossági motívuma még lassítja a fogyasztás növekedését
Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert

Kedden a kiskereskedelem márciusi adatait közli a hivatal. Februárban a kiskereskedelmi forgalom vegyes képet mutatott: bár éves alapon 1,1 százalékkal növekedett, de havi alapon a szezonális és munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 0,6 százalékkal csökkent. 

Ez utóbbi azért is volt kellemetlen meglepetés, mert a bérfolyamatok egyébként kedvezően alakultak – éves a alapon a keresetek reálértéke mintegy tizedével emelkedett. Ez alapján tehát lenne miből költeni, de a háztartások óvatossági motívuma és a magasan ragadt árak visszafogják a fogyasztást. A keddi adatközlésből kiderül, hogy márciusban sikerült-e a fogyasztásnak növekednie.

 

– Szerdán az ipari termelés márciusi adatainak első becslése jelenik meg. Februárban a mutató havi alapon jelentősen, 3,5 százalékkal bővült (részben az előző havi csökkenés korrekciójaként), míg éves alapon 1,8 százalékkal növekedett – emlékeztetett Regős Gábor. – Egy ilyen jelentős havi növekedés után nem lenne meglepő egy negatív irányú korrekció – fűzte hozzá. Az ipari termelés növekedését nagyban gátolja a külső kereslet alakulása, bár itt is látszanak már kedvező jelek: a német ipari termelés volumene havi alapon 1,3, illetve 2,1 százalékkal bővült az év első két hónapjában – éves alapon azonban mindkét hónapban visszaesést mértek.

– Pénteken az áprilisi inflációs adatokat ismerhetjük meg. Márciusban az infláció az előző havi 3,7 százalék után 3,6 százalékot tett ki, miközben az árak havi szinten 0,8 százalékkal emelkedtek – mutatott rá Regős Gábor. – Ez azt jelenti, hogy bár az infláció meghaladja a jegybanki célt, de a célsávon belül tartózkodik – magyarázta. A márciusi inflációban nagy szerepe volt a szolgáltatások drágulásának – ekkor árazott át például a telekommunikációs ágazat, amely átárazás alapját a tavalyi magas infláció jelentette. 

Várakozásom szerint áprilisban az infláció kismértékben tovább mérséklődhetett.

 

Csütörtökön teszi közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás április végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az első három hónapban a hiány kedvezőtlenül alakult, 2321,4 milliárd forintot tett ki, így elérte az egész éves terv 92,3 százalékát. Ez ugyanakkor az eredeti hiánycél, a megemelt hiánycél számszerű értéke még nem ismert. 

– A magas hiányban szerepet játszanak az alacsony áfabevételek, illetve a megemelkedett kamatkiadások. Ez utóbbi az első negyedévben a prémium állampapírok kamatfizetése miatt jelentős tétel, de ebben a negyedévben jelenik meg a 13. havi nyugdíj is. Az új adatközlésből kiderül, hogy áprilisban sikerült-e javítani a költségvetés egyenlegén – ismertette Regős Gábor.

Az Eurostat adatai közül a ma megjelenő márciusi ipari termelői árakat és a kedden megismerhető márciusi kiskereskedelmi forgalmat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. 

– Februárban az ipari termelői árak jelentősen csökkentek éves alapon: az eurózónában 8,3, míg a teljes Európai Unióban 8,1 százalékkal. Havi összehasonlításban az árak egy, illetve 0,9 százalékkal lettek alacsonyabbak. A jelentős éves alapú árcsökkenést mindkét övezet esetében az energiaárak mérséklődése húzta, ezen kívül csak a közbülső termékek ára tudott mérséklődni – tette hozzá Regős Gábor.

– A kiskereskedelmi forgalom februárban kedvezőtlenül alakult – ismertette. Havi alapon az eurózónában 0,5 százalékkal, míg a teljes Európai Unióban 0,4 százalékkal lett alacsonyabb, miközben a mérséklődés üteme éves összevetésben 0,7, valamint 0,2 százalékot tett ki. 

Az eurózónát tekintve az látható, hogy az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek, az üzemanyagok és a nem élelmiszerek forgalma egyaránt csökkent. 

Az adatot közlő országok közül a legnagyobb visszaesés éves alapon Belgiumot (6,8 százalék), Szlovéniát (5,6 százalék) és Finnországot (3,7 százalék) jellemezte, miközben a legnagyobb bővülés Horvátországban (9,2 százalék), Romániában (8,7 százalék) és Luxemburgban (6,9 százalék) történt.