– Pénteken az áprilisi inflációs adatokat ismerhetjük meg. Márciusban az infláció az előző havi 3,7 százalék után 3,6 százalékot tett ki, miközben az árak havi szinten 0,8 százalékkal emelkedtek – mutatott rá Regős Gábor. – Ez azt jelenti, hogy bár az infláció meghaladja a jegybanki célt, de a célsávon belül tartózkodik – magyarázta. A márciusi inflációban nagy szerepe volt a szolgáltatások drágulásának – ekkor árazott át például a telekommunikációs ágazat, amely átárazás alapját a tavalyi magas infláció jelentette.
Várakozásom szerint áprilisban az infláció kismértékben tovább mérséklődhetett.
Csütörtökön teszi közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás április végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az első három hónapban a hiány kedvezőtlenül alakult, 2321,4 milliárd forintot tett ki, így elérte az egész éves terv 92,3 százalékát. Ez ugyanakkor az eredeti hiánycél, a megemelt hiánycél számszerű értéke még nem ismert.
– A magas hiányban szerepet játszanak az alacsony áfabevételek, illetve a megemelkedett kamatkiadások. Ez utóbbi az első negyedévben a prémium állampapírok kamatfizetése miatt jelentős tétel, de ebben a negyedévben jelenik meg a 13. havi nyugdíj is. Az új adatközlésből kiderül, hogy áprilisban sikerült-e javítani a költségvetés egyenlegén – ismertette Regős Gábor.
Az Eurostat adatai közül a ma megjelenő márciusi ipari termelői árakat és a kedden megismerhető márciusi kiskereskedelmi forgalmat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint.
– Februárban az ipari termelői árak jelentősen csökkentek éves alapon: az eurózónában 8,3, míg a teljes Európai Unióban 8,1 százalékkal. Havi összehasonlításban az árak egy, illetve 0,9 százalékkal lettek alacsonyabbak. A jelentős éves alapú árcsökkenést mindkét övezet esetében az energiaárak mérséklődése húzta, ezen kívül csak a közbülső termékek ára tudott mérséklődni – tette hozzá Regős Gábor.
– A kiskereskedelmi forgalom februárban kedvezőtlenül alakult – ismertette. Havi alapon az eurózónában 0,5 százalékkal, míg a teljes Európai Unióban 0,4 százalékkal lett alacsonyabb, miközben a mérséklődés üteme éves összevetésben 0,7, valamint 0,2 százalékot tett ki.
Az eurózónát tekintve az látható, hogy az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek, az üzemanyagok és a nem élelmiszerek forgalma egyaránt csökkent.
Az adatot közlő országok közül a legnagyobb visszaesés éves alapon Belgiumot (6,8 százalék), Szlovéniát (5,6 százalék) és Finnországot (3,7 százalék) jellemezte, miközben a legnagyobb bővülés Horvátországban (9,2 százalék), Romániában (8,7 százalék) és Luxemburgban (6,9 százalék) történt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!