Az elkészült Nemzeti bormarketing stratégia egyik alapvető része az edukáció, az egyetemeken induló képzés pedig régi dédelgetett vágyam – mondta lapunknak Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. Ugyanakkor a vágyak és a valóság nem mindig találkoznak.
Sajnos a borágazat nemzeti és nemzetközi szinten is nehézségekkel küzd: helyi sajátosság az elaprózódott birtokszerkezet vagy az, hogy eddig a sokszínűséget kommunikáltuk és így egyelőre nincs meg a könnyen azonosítható magyar bormárka, globális szinten pedig a mintegy 10 százalékos túltermelés vagy a negatív szabályozási környezet hátráltat bennünket. Jó hír ugyanakkor, hogy a problémák azonosításával párhuzamosan megoldásokat, kitörési pontokat is találtunk. A kutatások most azt mutatják, hogy a fiatalok elfordultak a bortól, mert nem értik, és mert más alkoholos italok előállítói (például a sörgyártók) jobban reagáltak az idők szavára, a fiatalok nyelvén kommunikálnak.
Így a helyzet adta, hogy kezdeményezésünkre, a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM) együttműködésben, az időközben miniszteri megbízatást kapott Hankó Balázs patronálásával borismereti képzés indul a Semmelweis Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen.
Ezzel közelebb lehet hozni a fiatalabb generációt a borkultúrához és hosszabb távon szélesíteni lehet a felelős borfogyasztók körét. A bor ugyanis olyan mélyen gyökerező kulturális érték, amelynek a története, technológiája, értékesítése és a kulturális alapjai oktathatók.
Rókusfalvy Pál elmondta, hogy részletes tantervet állítottak össze négy hazai elismert borászati szaktekintéllyel, a KIM-mel és ahogy meghirdették a programot (most szeptembertől indul a képzés) két további egyetem máris bejelentkezett a kredit rendszerű képzések tantervbe történő felvételére.
Azt persze tudni kell, hogy a most induló kurzusoknak van némi előélete a hazai felsőoktatási rendszerben, hiszen több egyetemen is vannak olyan tantárgyak, amelyek kapcsolódnak a borászathoz, a borismerethez és nem mellesleg a Tokaj-Hegyalja Egyetem is kínál elitképzést, aminek az intézmény egy egészen más szerepet szán, mint a most induló borismereti tárgy.
Az a képzet él bennünk, hogy a borhoz időre, korra, érettségre van szükség, gyakran mindössze túlbonyolított szószerkezetek riasztanak el embereket a bortól, amikor csupán alapvető képzéssel közelebb tudjuk hozni a fiatal generációt is ehhez a fantasztikus italhoz – mondta Rókusfalvy Pál. Nagy kérdés persze, hogy a fiatalok pontosan miért fordultak el a bortól, hiszen maga a termék bár rendkívül sokszínű, de alapvetően könnyen értelmezhető és szerepe sokkal többrétűbb a közösségi életben, mint más alkoholos termékeké. A válasz összetett, a kormánybiztos szerint a piacnak egyszerre kell szembenéznie a generációs problémákkal és az unió alkoholellenes – például az erős adóztatást célzó – szemléletével. Jól látszik, hogy a fiatalok ma már sokkal kevesebb alkoholt isznak, mint korábban. Hogy egy amerikai kutatásra hivatkozzak – mondta Rókusfalvy Pál –, sajnos egyáltalán nem váratlan egy fiataltól a válasz: egyszerűbb elszívni este egy füvescigit, mint inni egy pohár bort. És talán – tévesen – még azt is hozzáteszi, neki jobb, mert nem másnapos. Sajnos a motiváció ennyire egyszerű, de vannak bonyolult technológiai kérdések is. A borkészítés a tradíciókon alapul, ám közben követnie kell a dinamikusan növekvő trendeket, kapcsolatban kell maradnia a minket követő generációkkal is, így a borkészítés is innovatív terület, ha piac szereplői ezt nem követik, akkor kevésbé lesznek sikeresek. (A fogékony aktív korosztályt nem tudják megszólítani – a szerk.)
A bort alapvetően nem alkoholos ital oldalról kell nézni, hanem hogy milyen szerepe van a kultúrában, a szocializációban, a gasztronómiában, a technológiában vagy akár a közgazdaságban.
A reményünk, vagy inkább a vágyunk, hogy az induló oktatásban végzett fiatalok ezeket a területeket aktívvá tegyék, kezdjék el boros szemlélettel is megtölteni, lendületbe hozzák. A túltermelésből származó többletet ne kelljen lepárolni vagy kiönteni, és persze a cél, hogy ne csökkenjen a termőterület.
A rendszerváltás előtt 270 ezer hektár területről lehetett szüretelni, ma valamivel több mint ötvenezer hektár áll rendelkezésre, annak ellenére, hogy a magyar kultúra és gazdaság szerves részét képezi a borászat és szőlőtermesztés. Volt időszak, amikor itthon harminc liter bor fejenkénti fogyasztást mértek, ma ez 18 liter. Ez persze kicsit torz adat, hiszen nőtt a minőségi borok kedvelőinek száma és persze nekünk sem a mennyiségi fogyasztás a cél, mi a felelős, kulturált és minőségi borfogyasztásra ösztönzünk a kampányainkkal. A bor a hagyományunk szerves része, de cél, hogy annak innovatív, a fiatalok által is értelmezhető oldalát is képesek legyünk megerősíteni.
A fiatalok megnyerése pedig ma kulcskérdés az ágazatnak. Ráadásul – mondta Rókusfalvy Pál – Magyarország helyzete több szempontból is sajátos. Mennyiségre ugyanis kevés, de minőségi és nagyon tradicionális terméket állítunk elő, amivel a túltermeléssel küzdő világpiacon igyekezni kell megtalálni a helyünket. Ehhez pedig kellenek a magasan képzett szakemberek.
Sőt tovább megyek – mondta –, követni, elemezni, alakítani kell a trendeket is. Ma már nem ördögtől való a borkoktélok megjelenése, a fém palackos (dobozos) boros italok előállítása, egyéb alternatív kiszerelések tervezése. Elég csak rákeresni a Buborékok nyara programsorozatra, ahol a bor a megszokotthoz képest egészen más szerepkörben jelenik meg. Az innováció az, amit ma meg kell fognia az ágazatnak ahhoz, hogy versenyképes maradhasson.
Borítókép: Rókusfalvy Pál, kormánybiztos (Fotó: Havran Zoltán)
