Fontos eseményeket tartogatnak a következő napok

A Magyar Nemzet gazdasági hétindítója.

A hét legfontosabb eseménye az EKB döntése lesz Fotó: Shutterstock

Az Eurostat is fontos adatokat ismertet

– Több fontos adattal jelentkezik a héten az Eurostat – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Szerdán az áprilisi ipari termelői árakról szóló adat jelenik meg. Márciusban az ipari termelői árak az eurózónában 0,4, a teljes Európai Unióban 0,5 százalékkal csökkentek havi alapon, míg az éves mérséklődés 7,8, illetve 7,6 százalék volt. Az éves árcsökkenés elsősorban az energiaárak mérséklődésére vezethető vissza – ennek mértéke az eurózónában húsz százalék volt. 

Csütörtökön a kiskereskedelem áprilisi folyamatairól tájékoztat a hivatal. Márciusban az eurózóna kiskereskedelmi forgalma éves alapon 0,7, míg havi alapon 0,8 százalékkal nőtt, miközben az Európai Unióban a növekedés kettő, illetve 1,2 százalék volt, azaz hosszú idő után kedvező hírek érkeztek a fogyasztással kapcsolatban. 

– A kiskereskedelmi forgalom volumene a legnagyobb mértékben Lengyelországban (14,8 százalék), Luxemburgban (10,3 százalék) és Horvátországban (8,9 százalék) emelkedett, miközben a legnagyobb visszaesés Belgiumban (4,6 százalék), Észtországban (2,3 százalék) és Ausztriában (2,0 százalék) történt – sorolta Regős Gábor.

 

Pénteken a szolgáltatások márciusi teljesítményét és az első negyedéves GDP következő becslését ismerhetjük meg. Februárban a szolgáltató ágazatok teljesítménye havi alapon egy százalékkal bővült az eurózónában és 1,1 százalékkal az Európai Unióban, miközben az éves alapú bővülés 4,9, illetve 4,8 százalék volt. Az előző év azonos időszakához képest az Európai Unióban legjobban az információ, kommunikáció ágazat kibocsátása nőtt, 8,4 százalékkal, míg a legalacsonyabb,2,2 százalékos bővülés az ingatlanügyletek ágazatot jellemezte. Az adatot szolgáltató országok közül a legnagyobb bővülés Görögországot (15,1 százalék), Dániát (14,6 százalék) és Litvániát (12,8 százalék) jellemezte, miközben a legnagyobb visszaesés Szlovákiában (3,4 százalék), Csehországban (3,1 százalék) és Romániában (2,4 százalék) történt.

A GDP gyorsbecslése alapján az eurózóna gazdasága éves alapon 0,4, míg negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült – ezzel megegyező volt az Európai Unió gazdasági növekedése is. Az új becslésből kiderül, hogy változnak-e az első negyedéves GDP fő számai, illetve hogy hogyan alakultak a GDP összetevői.

Az amerikai munkaerőpiac hatása a forintra

Az Egyesült Államok adatközlései közül a pénteken megjelenő májusi munkaerőpiaci adatokat érdemes kiemelni – ne feledjük, a Fednek nemcsak az infláció célon tartása, de a teljes foglalkoztatottság elérése is célja. Áprilisban az Egyesült Államokban 175 ezer új nem-mezőgazdasági munkahely jött létre, ami alacsonyabb az előző hónapokban jellemző kétszáz- vagy akár háromszázezer főt meghaladó szintnél. Az amerikai munkaerőpiac feszessége tehát folyamatosan csökken. 

– Ezt támasztják alá a munkanélküliségi adatok is. Áprilisban a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékot tett ki, ami éves alapon 0,5, míg havi alapon 0,1 százalékpontos növekedés. Érdekes lesz tehát, hogy az új adat szerint hogyan alakult az amerikai munkaerőpiac helyzete – ez pedig a forint árfolyamát is befolyásolja – mutatott rá Regős Gábor.

Kamatcsökkentést vár a piac

A hét legfontosabb eseménye az Európai Központi Bank csütörtöki ülése lesz.  A várakozások szerint a jegybank a héten megkezdi kamatcsökkentési ciklusát és az irányadó rátát 25 bázisponttal 4,25 százalékra csökkenti. 

Ezt követően az év során még további kamatcsökkentésre számíthatunk. Kérdés, hogy a jegybank ennek kapcsán ad-e valamilyen iránymutatást vagy megelégszik az adatvezérelt üzemmód hangsúlyozásával.

– A kamatcsökkentési ciklus megkezdése kapcsán a fő kockázat az infláció alakulása: az előzetes adatok szerint az infláció az eurózónában 2,4 százalékról 2,6 százalékra gyorsult májusban, ami 0,1 százalékponttal kedvezőtlenebb a várakozásoknál – ismertette a vezető közgazdász.

Kedden és szerdán tartja soron következő ülésén a lengyel jegybank kamatdöntő testülete. A lengyel alapkamat tavaly október óta 5,75 százalékon áll. Ezt megelőzően két, összesen száz bázispontos csökkentés volt, azonban a választások óta nem volt  újabb lazítás Lengyelországban. A lengyel infláció májusban 2,5 százalékot ért el, ami az előző havinál 0,1 százalékponttal magasabb, de a várakozásoknál 0,3 százalékponttal kisebb. Ennek ellenére egyelőre nem várható a lengyel kamatkondíciók további lazítása.