Egyelőre kivárnak a jegybankok

Az Egyesült Államokban és Európában végrehajtott kamatemelési ciklus 2023-ban lezárult. Most már az találgatják a piacokon, hogy mikor kezdődhet meg a monetáris enyhítés. A kamatkörnyezet Magyarország esetében sem mellékes, a jegybank múlt év májusától kamatcsökkentő lépések sorozatát hajtotta végre.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A várakozásoknak megfelelően nem módosította 5,25 százalékos – tavaly augusztus óta érvényes – alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank a minap jelezte, hogy az infláció csökkentésében elért jelentős haladás ellenére még nem érkezett el a kamatcsökkentések ideje, elemzői vélemények szerint azonban júniustól megkezdődhet a monetáris enyhítés. Ez a kérdés nemcsak a szigetországban aktuális, hanem az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, utóbbin belül pedig hazánkban is téma. A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja külön fejezetet szentel a monetáris politikának. A dokumentum megjegyzi: „az évtizedes távlatokban is magas áremelkedés letörésére többek között az Egyesült Államokban és Európában végrehajtott kamatemelési ciklus 2023-ban lezárult. A központi bankok szempontjából kulcsfontosságú, hogy az infláció és az inflációs várakozások egyaránt az árstabilitásnak megfelelő szinten stabilizálódjanak”.

Az elmúlt időszakban az infláció érdemben csökkent az Egyesült Államokban és az eurózónában, a monetáris politikai döntéshozók egyelőre kivárnak: az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre fenntartják a kamatszintet, a következő lépésük kamatcsökkentés lehet, amelyek ütemezése ugyanakkor bizonytalan. 

Az EKB szerint a bérnövekedés a termelékenység növekedéséhez viszonyítva továbbra is magas, ami inflációs kockázatokat hordoz, emellett a szolgáltatások inflációja is „ragadósnak” tűnik. Az Egyesült Államokban a feszes munkapiac mellett a vártnál kedvezőbben alakuló konjunktúrafolyamatok is ellene hatnak a dezinflációnak. Mindazonáltal a jegybanki előrejelzések szerint az árstabilitás a jelenlegi folyamatok mentén elérhető, így a beérkező adatok függvényében 2024 második felében megnyílhat az út a kamatvágás előtt.

Az elemzés szerint ugyanakkor bizonytalanságot okoz, hogy mind az EKB, mind a Fed a kommunikációjában az adatvezérelt döntésre hivatkozva lényegében nyitva hagyja a várható kamatvágás megkezdésének idejét, lefutását, illetve az egyensúlyi kamat szintjét. Ez a megközelítés azzal jár, hogy a közzétett makrogazdasági adatokra – egyéb útmutatás híján – a piacok érzékenyen reagálnak, ami a forint árfolyamának volatilitásában is megjelenik. Mindez a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ütemére is hatással lehet.

A jegybank múlt év májusától kamatcsökkentő lépések sorozatát hajtotta végre

A régió, valamint az Európai Unió más országaihoz hasonlóan a magyar monetáris politika fókuszában is az infláció leszorítása áll. Az árfolyam vonatkozásában az MNB-nek nincs deklarált célja. Ugyanakkor 2022 második felétől az árfolyam, valamint a pénzpiacok stabilitása nagyobb hangsúlyt kapott a monetáris politikai döntéshozatalban, ahogy a jegybank kommunikációjában is. A forint az euróhoz képest 2023-ban érdemben felértékelődött. 

Az infláció meredek csökkenése, a külső egyensúly javulása, valamint a forint árfolyamának stabilizálódása nyomán az MNB 2023. májustól kamatcsökkentő lépések sorozatát hajtotta végre – emlékeztet a konvergenciaporgram.

A Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatszintje így a 2023 eleji 18 százalékról december végére 10,75 százalékra csökkent, majd 2024. április végére az alapkamat 7,75 százalékra mérséklődött. A Reuters áprilisi felmérése alapján 2024. év végére hatszázalékos kamatot várnak a piaci elemzők, ami a kamatcsökkentések várt ütemének fokozatos lassulására utal.

Egyhangú döntés

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ragjai egyhangúlag támogatták az alapkamat ötven bázispontos csökkentését áprilisban. A távirati iroda ismertetése szerint tagok úgy vélték, hogy a dezinfláció továbbra is általános, a historikusan magas devizatartalék és a folyó fizetési mérleg tartós javulása pedig az ország kockázati megítélésének erősítése irányába hatott. Ugyanakkor a romló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A tanács megítélése szerint az inflációs kilátások az alapkamat-csökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatását indokolják.