A várakozásoknak megfelelően nem módosította 5,25 százalékos – tavaly augusztus óta érvényes – alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank a minap jelezte, hogy az infláció csökkentésében elért jelentős haladás ellenére még nem érkezett el a kamatcsökkentések ideje, elemzői vélemények szerint azonban júniustól megkezdődhet a monetáris enyhítés. Ez a kérdés nemcsak a szigetországban aktuális, hanem az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, utóbbin belül pedig hazánkban is téma. A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja külön fejezetet szentel a monetáris politikának. A dokumentum megjegyzi: „az évtizedes távlatokban is magas áremelkedés letörésére többek között az Egyesült Államokban és Európában végrehajtott kamatemelési ciklus 2023-ban lezárult. A központi bankok szempontjából kulcsfontosságú, hogy az infláció és az inflációs várakozások egyaránt az árstabilitásnak megfelelő szinten stabilizálódjanak”.
Az elmúlt időszakban az infláció érdemben csökkent az Egyesült Államokban és az eurózónában, a monetáris politikai döntéshozók egyelőre kivárnak: az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre fenntartják a kamatszintet, a következő lépésük kamatcsökkentés lehet, amelyek ütemezése ugyanakkor bizonytalan.
Az EKB szerint a bérnövekedés a termelékenység növekedéséhez viszonyítva továbbra is magas, ami inflációs kockázatokat hordoz, emellett a szolgáltatások inflációja is „ragadósnak” tűnik. Az Egyesült Államokban a feszes munkapiac mellett a vártnál kedvezőbben alakuló konjunktúrafolyamatok is ellene hatnak a dezinflációnak. Mindazonáltal a jegybanki előrejelzések szerint az árstabilitás a jelenlegi folyamatok mentén elérhető, így a beérkező adatok függvényében 2024 második felében megnyílhat az út a kamatvágás előtt.
