Két évvel ezelőtt azonban az orosz–ukrán háború közvetett és közvetlen következményei nyomán a vevők jó része eltűnt, a befektetők pedig az állampapírokat választották. A kereslet lecsökkent, jelenleg azok a nagyberuházók fejlesztenek, akik egyben kivitelezők is, és munkát kell biztosítsanak, valamint a gépeiket sem akarják leállítani, mivel az sokkal kevésbé kifizetődő, mint befejezni, amit elkezdtek.
A szakértő rámutatott: noha az újlakás mint befektetés továbbra vagy ismét vonzó termék, lassabban térnek vissza a befektetők, mint azt előzőleg remélték. A májusi reprezentatív felmérés azt mutatta, a megkérdezettek közül a korábbi 20-30 százalékkal szemben mindössze tizenöt százalék az, aki egy éven belül befektetési célú ingatlanvásárlást tervez.
A jelen helyzet a beruházóknak kevésbé, a vevőknek viszont kedvezhet. Mivel a kereslet kisebb, a fejlesztők sem tudják a költségnövekményeket teljes egészében a vevőkre hárítani, azaz lassabban nőnek az újlakás-árak, illetve egyes beruházók kedvezményeket is kínálnak. A szakértő szerint ilyen példa a fedett autóbeálló vagy garázs, illetve konyhabútor. Az utóbbit ugyanis a beruházó jóval olcsóbban szerezheti be, mintha a vevő magánemberként vásárolná meg, így egy ilyen engedmény lényegében mindkét félnek megérheti.
Balogh László kérdésünkre elmondta még, jelenleg a XI. és XIII. kerületekben vannak beépíthető telkek, egyben itt vett a legtöbb befektető is lakást. Debrecen és Szeged is felzárkózhat. Jól mutatja ezt az építési engedélyek száma, az első negyedévben ezeregyszázból hatszáz engedélyt Debrecenben adtak ki a megyei jogú városok közül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!