Városonként, országonként eltér az ingatlanok bérleti hozama

A bérleti hozam, az ingatlan bérbeadásából származó éves hozam kulcsfontosságú az ingatlanbefektetők számára. Ugyanakkor minden befektető más szempontok szerint választ, így nem csupán a fővárosok kerülnek fel a térképükre, hanem a nagyobb beruházási helyszínek, magyar vonatkozásban például Debrecen vagy Szeged.

Sokáig megtérülő befektetésnek számított újépítésű lakást venni és azt kiadni, a hozam is nagyobb, mivel itt kisebb az amortizáció Fotó: Róka László

A 10 legjobb európai ország bérleti hozam alapján

1. Lettország – 8,06 százalék
2. Írország – 7,85 százalék
3. Olaszország – 7,38 százalék
4. Románia – 6,63 százalék
5. Litvánia – 6,44 százalék
6. Törökország – 6,36 százalék
7. Egyesült Királyság – 6,21 százalék
8. Spanyolország – 6,17 százalék
9 Észak-Macedónia – 6,00 százalék
10. Montenegró – 5,95 százalék

A 10 legjobb európai város bérleti hozam alapján

1. Dublin, Írország – 7,33 százalék
2. Isztambul, Törökország – 6,63 százalék
3. Riga, Lettország – 6,46 százalék
4. Bukarest, Románia – 6,36 százalék
5. Podgorica, Montenegró – 5,7 százalék
6. Lisszabon, Portugália – 5,65 százalék
7. London, Egyesült Királyság – 5,59 százalék
8. Brüsszel, Belgium – 5,54 százalék
9. Varsó, Lengyelország – 5,51 százalék
10. Vilnius, Litvánia – 5,47 százalék

Bérleti hozam Budapesten és Magyarországon

Regős Gábor kérdésünkre elmondta még, lakóingatlan bérleti hozamok tekintetében Magyarország, illetve Budapest inkább az alacsonyabb hozamú országok közé tartozik, de az „együttes” hozamok kimagasló voltára jó példa az elmúlt években a magyar piacon tapasztalt extrém áremelkedés. Hozzátette, nem mindegy, hogy a hozamot milyen devizában számoljuk, az árfolyam is befolyásoló tényező lehet.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője más befektetői szempontokra is felhívta a figyelmet a lehetséges hozam mellett – hazai viszonylatban a közelmúltban jobban megérte az inflációkövető állampapírokat választani ingatlan helyett, mivel jobb hozamot kínáltak.

Kifejtette, külföldiként Budapesten egészen a kétezres évektől (a 2008-as válsággal együtt is) megérte belvárosi lakásba fektetni. Akadtak és akadnának is bőven olyanok, akik csak a felkapottabb részeken vásárolnak ingatlant – ez növeli a keresletet és felértékeli az adott környék lakásait – magyarázta. Vannak viszont olyanok, akik felértékelődés előtt álló városokban, településrészeken vesznek (olcsóbban) ingatlant, ugyanis egy-egy beruházás nyomán nőnek a lakhatási igények. Lesz kereslet és ezáltal kínálat is – megéri ilyen helyszíneken is ingatlanba fektetni. Ha pedig a hazai viszonyokat nézzük, ilyen lehetséges helyszín lehet például Debrecen és Szeged, amelyek nem mellékesen egyetemvárosok is, azaz már így is van egy állandó, számottevő albérletek iránti kereslet.

A szakértő hozzátette, a különböző életszakaszok, élethelyzetek más-más fajta lakhatási igényt jelentenek, emiatt pedig lényegében mindenféle lakóingatlanra lesz folyamatos kereslet. 

Balogh László is szólt a hazai és a külföldi befektetők eltérő arányú jelenlétéről, megjegyezve, hogy az ingatlanpiacok lokálisak és idehaza a vevők kilencven százaléka hazai vásárló. A belső budaspesti kerületek jelentenek ez alól kivételt, ugyanis az V.–VI.–VII.–VIII.–IX. kerületben öt évvel ezelőtt a vevők harminc százaléka külföldi volt.

Az egyes nemzetiségek preferenciáit is érdemes megkülönböztetni a szakértő szerint: a kínaiak, vietnamiak kilencven százaléka Budapesten keres ingatlant, míg például a németeknek csupán nagyjából fele választja a magyar fővárost. A másik jelentős hányaduk a Balaton környékét, ez utóbbit pedig gyakran nem is mindig befektetési, hanem lakhatási célzattal.

A szakértő végezetül megjegyezte: a tehetősnek számító harmadik, azaz nem uniós országból érkező befektetőket Magyarország az idén indult Aranyvízum programmal igyekszik idevonzani. Ez a program lehetővé teszi, hogy a nemzetközi befektetők úgynevezett vendégbefektetői tartózkodási engedélyt szerezzenek Magyarországon, ami tíz évre szól. Ehhez (legalább) kétszázötvenezer euró értékű befektetési jegyet vagy a már példaként is említett ötszázezer euró értékű ingatlant kell vásárolniuk. A tervek szerint a programra júliustól lehet majd jelentkezni.