Nemcsak egyes országok, hanem a globális gazdaság szempontjából is meghatározó a turizmus szerepe. Ebben a tekintetben is nagy érvágás volt koronavírus-járvány, amely szinte megbénította a világot. „A mozdulatlanság” évekre ható következményekkel járt, olyannyira, hogy a turizmus még mindig nem érte magát utol. Tavaly világviszonylatban a nemzetközi utazásokon résztvevők száma (1,3 milliárd) az egy évvel korábbihoz képest mintegy harmadával emelkedett, de a járványt megelőző, 2019. évi globális turisztikai forgalomtól 12 százalékkal elmaradt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzéséből.
A számok azt is megmutatják, hogy a globális turizmus többségét (54 százalékát) az Európa turisztikai régió idegenforgalma adta. A kontinens országaiba összesen hétszázmillió külföldi turista érkezett, számuk egy év alatt 17 százalékkal bővült, ám 5,7 százalékkal kevesebb volt a 2019. évinél. Minden turisztikai régióban nőtt a vendégforgalom, a járvány előtti szintet viszont csak a közel-keleti régióban haladta meg (22 százalékkal).
Tény azonban, hogy az újra megnövekedett vendégszámra az egyes turisztikai célpontok másként reagálnak, mint a járvány előtti időben. Amszterdamban megtiltották új szállodák építését, mert a város a főszezonban élhetetlenné vált a turisták miatt.
A Kanári-szigeteken tüntettek, és persze a Távol-Keleten sem jobb a helyzet, Japán például mesterséges akadályokat emel a Fuji látképét befolyásolandó – egy pontra terelve a turistákat –, mert a hegyet körülvevő kisvárosok életét megbénítja az idegenforgalom.
Az elmúlt évben az Európai Unióban a szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (2,9 milliárd) hat százalékkal emelkedett az előző évhez képest, és 1,3 százalékkal meghaladta a 2019. évit. A vendégéjszakák több mint hat tizedét négy uniós tagállamban (Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban) regisztrálták. Folytatódott a turizmus visszarendeződése, Luxemburg kivételével valamennyi uniós országban nőtt (0,3 és húsz százalék között) a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma.
A visegrádi országok közül Csehországban és Szlovákiában az uniós átlag felett (tíz, illetve 16 százalékkal), míg Magyarországon és Lengyelországban átlag alatt (1,3, illetve 3,2 százalékkal) bővült a vendégéjszakában mért forgalom az egy évvel korábbihoz képest.
A turizmus visszaépülésével a hazánkba irányuló külföldi utazások száma tovább emelkedett. Tavaly a külföldi állampolgárok 49,4 millió utazást tettek hazánkba, 6,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A külföldi beutazók 114,2 millió napot töltöttek Magyarországon, ami az előző évhez képest 6,7 százalékkal növekedett, azonban mind az utazások, mind az eltöltött napok száma elmaradt (húsz, illetve 18 százalékkal) a 2019. évitől. A Magyarországra tett külföldi utazások döntő többségét (79 százalék) továbbra is az európai uniós országokból érkezők tették ki.
A külföldi utazók kétharmada valamelyik szomszédos országból érkezett, azon belül is – az egynapos utak magas száma miatt – kiemelkedik a Szlovákiából, Romániából és Ausztriából beutazók aránya. A többnapos utak esetében Németországból érkeztek a legnagyobb számban.
A KSH jelezte azt is, hogy a külföldiek folyó áron 3137 milliárd forintot költöttek Magyarországon, a fogyasztói árak jelentős emelkedése mellett 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Megugrott a pénzköltés
A magyarok 2023-ban 21,1 millió alkalommal látogattak külföldre, az utazások száma az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal nőtt, azonban a 2019. évitől 15 százalékkal elmaradt. Az utazások több mint háromnegyede valamelyik szomszédos országba irányult, ezen belül a leggyakoribb úti cél Ausztria és Szlovákia volt. A külföldi úti célok mindössze 1,9 százaléka volt Európán kívüli ország. Külföldi utazásokon 2023-ban a magyar lakosság 1585 milliárd forintot költött el, az egy évvel korábbinál 47, a járvány előtti, 2019. évhez képest pedig 63 százalékkal többet.
